Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 44-45. (Eger, 2013)
H. Szilasi Ágota: Dargay Lajos - Távolságok
komponált grafikáin dimenziót váltanak. Síkok és vonalak csomósodásából, majd e geometrikus képi elemek a sík négy irányába való fellazulásából, irányvonalak mentén történő szétszóródásából fiktív terek születnek. A redukció végső célja a valóságban nem létező vonal létrehozása. Ámyékvonalakból épített steril fehér térgrafikáin - fény-képletein - a Malevics-i szuprematizmus végsőkig vitt absztrakcióját ismétli, száz évet átívelően. Művei nem csupán érzelemmel, hanem elsősorban intellektussal foghatók fel. Ha tetszik „ okos ” művészet az övé. „... vajon Dargay korunk éktelen káoszából menekül a megszerkesztett rend illúziójába? Valamiféle jövőbeli kibernetikus világ jelzései-e művei? - kérdezte Német Lajos3. S megadta a választ. Lehetséges. Tény azonban, hogy az önmagában megoldott, plasztikai/vizuális élményeket ébresztő alkotásoknak, amelyekben találkozik a ráció és a poézis „a nézőben érzelmi visszhangot verő hatása olyan, mint a fogalmaké, amelyekkel létünk igazságait követjük...4 Dargay Lajos- életrajzi adatok A magyarországi kinetikus-kibernetikus művészet megalapozója. 1942-ben született Pélmonostoron. A Magyar Iparművészeti Főiskolán félbehagyott tanulmányok után 1962-67 között Schaár Erzsébet és Vilt Tibor tanítványa lett. 1967-ben Párizsba utazott. 1968-72 Egri Tanárképző Főiskolán tanult. A hetvenes évek első felében a délfranciaországi Les Arcs-ban és Párizsban tevékenykedett. Major Máté Kossuth-díjas építész ajánlásával, 1970-75 között Párizsban Nicolas Schöffer (1912-1992) kinetikus (mai elnevezéssel intertaktív) magyar származású világhírű francia szobrászművész tanítványa, később a mester munkatársa. Hazatérve néhány évig az egri Dobó István Gimnáziumban és a Gárdonyi Géza Gimnáziumban tanított. 3 Német Lajos művészettörténész, 1998 4 Sík Csaba kritikus, művészeti író, 1992 23 i
