Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)

Nagy László: A gyöngyöspatai Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének kérdései

Ha megfigyeljük a sekrestyében előkerült falakról készült fotókat, egy rendkívül fontos felfedezést tehetünk: az egyiken úgy tűnik, hogy az említett falak egyazon alapozásra épültek. Ez az alapozás teljes egészében megfelel a mai szentély alapozásának részletének. Márpedig ha abból indulunk ki, hogy az alapozás XV századi, akkor a rajta lévő falak, azaz a sekrestye déli oldalától induló pillér, illetve az attól északra levő falcsonk is legkorábban ekkorra datálhatóak! így pedig egyértelműen megcáfolható az a nézet, miszerint e falak a XIV század első felébe tartoznának.

Nem mondható el ugyanez az említettektől Ny-ra eső falakról. Ezek az ásatás rajzi dokumentációja szerint különálló falak voltak, fotók azonban nem készült róluk. Válószínüleg ezek a tőlük K-re elhelyez - kedő - most már - XV századra datált falakkal szemben különálló egységet alkotnak. Összességében azt mondhatjuk, hogy a mai sekrestyében feltárt falak biztosan nem egy egységes XIV századi átépítés maradványai.

AIII. periódus vizsgálatának értékelése

A fentiek során a dokumentáció vizsgálata alapján bebizonyítottuk, hogy a III. periódusról eddig felállított elméletek több helyen is hibásak, vagy legalábbis erősen megkérdőjelezhetőek; továbbá az e periódusról készült alaprajz is módosításra szorul. Azt elfogadjuk, hogy Kovács Béla művészettörténeti vizsgálata alapján e periódus átépítései a megtalált Szűz Mária-születése freskó által a XIV század ’30- as éveire datálhatóak. Az is valószínű, hogy a freskó egy, a korábbi félköríveshez képest kibővített szentély északi falát díszítette, e szentély pontos formája azonban a rendelkezésre álló adatok alapján nem rekonstruálható.

Az e periódusra keltezett, a korai templom északi oldalához kapcsolt kápolna és sekrestye építésének elmélete is elvethető. Ennek egyik

46