Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)
Petercsák Tivadar: Rákóczi Zsigmond Egerben
Peteresák Tivadar RÁKÓCZI ZSIGMOND EGERBEN A Rákóczi-család felemelkedésében, vagyonának gyarapításában kiemelkedő szerepe volt Rákóczi Zsigmondnak. Fényes katonai karrierjének jelentős állomása Eger, hiszen egri főkapitánnyá történő kinevezésével egyidőben, 1588-ban megszerzett bárói rang a család főnemesi rendbe történő felemelését is jelentette. Rákóczi Zsigmond azonban nem főkapitányként járt először Egerben. Katonai pályáját Perényi Gábor pataki udvarában kezdte apródként, majd 1567-től már Egerben szolgált. Ungnád Kristóf várkapitány bizonyára meg volt elégedve Rákóczival, mert amikor 1572-ben több éves katonai szolgálata jutalmául katonatársaival együtt birtokadományt kért, a kérését Ungnád Kristóf továbbította. 1573-tól már a Kálló alatti táborban, a várépítkezést biztosító seregben volt, majd Balassi Bálinttal részt vett Békés Gáspár erdélyi hadjáratában. Ilyen katonai előzmények után került Szendrőre, ahol 1583-ban még a magyar lovasság kapitányaként szolgált. 1584-1587 között a szendrői vár főkapitánya, s itt kezdte meg igen céltudatosan a vagyongyarapítást, a kincstári zálogbirtokok vásárlását. Rákóczi Zsigmond további katonai karrierjét segítette, hogy 1588 januárjában a magyar országgyűlés beválasztotta a felső-magyarországi várakat felügyelő bizottságba. Már szendrői megbízatásának lejárta előtt - 1587 elején - felmerült egri vámagyi kinevezésének a gondolata. Az egri várnak 1586 tavaszától nem volt provizora (udvarbírája), s a katonák fizetését Ungnád Kristóf várkapitány csak nagy késéssel és egyre több szabálytalanság árán tudta eszközölni. Ungnád 1587. November 4-én bekövetkezett váratlan halála után kétségbeejtő állapotok uralkodtak Egerben. Egy 1548-as megállapodásban Oláh Miklós püspök és a király 3
