Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)

Nagy László: A gyöngyöspatai Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének kérdései

Jelenleg egyik elmélet igazára sincs döntő bizonyítékunk. Az ásatási napló szerint a környező sírok nagyrészt melléklet nélküli, keltezhetetlen sírok voltak;70 így annak eldöntése, hogy 48. sírban fekvő személy “kortársai” voltak-e, nem lehetséges. Bonyolítja a helyzetet, hogy ez az egyetlen ilyen korú sír; hasonló datálású egy sem került elő. így e temetkezés és az első templom viszonya nem dönthető el, s ami még fontosabb: összetartozásuk sem bizonyítható. Emiatt úgy véljük, hogy a 48. sír az első periódus keltezésére nem használható fel.

Mindent egybevetve, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a templom első periódusának pontos keltezésére a jelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján a Xl-től a XII., de akár a XIII. századig nincs lehetőség. Egyetlen megoldásnak a II. periódus vizsgálata kínálkozik, melyet, ha sikerül datálnunk, akkor terminus ante quem adatot fogunk kapni az azt megelőző időszakra vonatkozólag.

II. periódus

A templom második periódusát Kovács Béla és Lévárdy Ferenc szerint az I. periódusú templom északi falához épült kétszakaszos, boltozott kápolna; illetve a templom nyugati oromfala előtti torony építése jelentette. Építésüket előbbi kutató a tatárjárás utánra, utóbbi viszont inkább a század első felére keltezte. Úgy vélték, hogy az újonnan emelt épületek egyrészt összefüggésben álltak a XIII. század első felében végbement, Sükkösd fia Demeter számára történő birtokadományozással, másrészt pedig a tatárjárás utáni megerődítési szándékkal.71 Akettő kapcsán Kovács Béla így számol be: „Nehéz lenne ugyanis az erős toronykiépítésben észre nem venni a tatár pusztítás nyomán életrekelt erődítési szándékot, illetve a tágas - Szent András - kápolna építésében a nemesi udvarház kötelékében megtelepedő főesperesség helyváltoztatását.”72

70 ÁN 26-30.

71 Lévárdy 1978. 66-67 (Kovács Béla beszámolója); Lévárdy 2008. 3.

72Lévárdy 1978. 67.

38