Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)

Nagy László: A gyöngyöspatai Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének kérdései

Az új kápolna alapfalai teljes feltárásra kerültek (4. kép), arról világos képünk van; a toronnyal viszont már akadnak problémák. Az biztos, hogy belmérete 4,3x3 m-t tett ki, előkerült falai 110-160 cm szélesek voltak; déli fala pedig - a kutatók megfigyelése szerint - a mai torony földszintjének északi falát alkotja.73 Az épület kutatói a torony formájának kapcsán úgy vélték, hogy annak csak alsó, földszinti része érintkezett a templommal. Szerintük a templom négyszögü földszinti része a felsőbb részein kisebb méretű nyolcszög alakba váltott át, és nem csatlakozott a fal felsőbb részeihez. E típus párhuzamait a szegedi Szent Demeter és a somogyvámosi templomban vélték felfedezni.74

Felmerülhet azonban annak lehetősége is, hogy a torony más módon kapcsolódott az épülethez. Legvalószínűbb eshetőségnek azt tartjuk, hogy torony keleti oldalának alsó részét a templom nyugati fala alkotta; felső része pedig erre a nyugati templomfalra épült volna rá (s a későbbi átépítésekkor ez lett visszabontva). így a templom nyugati fala szerves részét alkotta volna a toronynak. Ennek az elméletnek ugyanakkor csak az adhatna igazat, ha valamilyen módon össze tudnánk vetni a ránk maradt korai kváderfalazat fölötti falszakaszt (mely

n Lévárdy 1978. 66.

74Lévátdy 1978. 66.

39

4. kép: A Szent András kápolna alapfalai