Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)

Nagy László: A gyöngyöspatai Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének kérdései

közölte63 (2. ábra) A feltáró, Kovács Béla e tárgyakat 1972-ben a XI. század első felére,64 1976-ban pedig a XI. század végére keltezte,65 ami jól rámutat a keltezés bizonytalanságaira; a tárgyak egyike sem keltezhető szűk időhatárokon belül. Az S-végű hajkarikák kapcsán Parádi Nándor,66 illetve Bóna István67 munkái óta szinte unalomig hangoztatott tény, hogy azok különböző típusai a XIII. századig továbbélnek. Sajnos a gyöngyszem sem bír jó keltező értékkel: Szőke Béla a X. század utolsó negyedétől Szent László koráig,68 ezzel összhangban Jochen Giesler pedig 970 és 1075 (77) közé datálta e tárgytípust.69 A gyűrű szintén nem keltezhető a X. század vége - XI. századon belül pontosabban. E tárgyak földbe kerülése tehát nagyjából a X. század második felétől a XI. század végéig (de akár később is) bármikor bekövetkezhetett.

Nehezíti helyzetünket, hogy semmiféle bizonyítékunk nincs arra, hogy a sír valóban az I. periódus templom körüli temetőjéhez tartozott, mivel egyetlen hasonló korszakra tehető sír sem került elő, későbbi sírok sem vágták, és bolygatásra utaló nyomot sem találtak az ásatás során. Három értelmezési lehetőség áll előttünk: először is, nem elképzelhetetlen, hogy még a templom alapítása előtt egész egyszerűen ide temettek el egy adott személyt, akinek sírja csak helyzetéből fakadóan, mondhatni „véletlenül” lett a templom körüli temető része. Másodszor, nem zárható ki, hogy már a templom megépülése után nem sokkal került ide e temetkezés, s így még a korábbi időszak mellékletei, mint továbbélő hagyomány, kerültek a sírba. Harmadrészt pedig felmerülhet, hogy esetleg egy korábbi pogány temető egy sírja került itt elő, amelynek helyén később a templom körüli temető is létesült.

63Szabó 1985. 24.

“Kovács 1972. 92.

65 Lévárdy 1978. 82.

“ Parádi 1975. 151-152.

67 Bóna 1978. 149.

68 Szőke 1962. 90.

49 Giesler 1981. 131-132.

37