Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)
Nagy László: A gyöngyöspatai Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének kérdései
A Szűz Mária plébániatemplom építéstörténete A község rövid történeti ismertetője után térjünk rá a címben nevezett épület vizsgálatára. A templom régészeti kutatása 1969 és 1974 között több időszakban (1969. július 21-24., 1970. június 8-október 9., 1971. május 17-július 9. között elsősorban régészeti és falkutatási munkák, később falkutatás és helyreállítási munkák35) zajlott, miután a helyi egyházközösség Takács József plébános vezetésével 1968-ban elhatározta, hogy a templom külső tataroztatását elvégezteti. S bár lelkesedésben már akkor sem volt hiány, de mégis várniuk kellett: a helyreállítás előtt az Országos Műemléki Felügyelőség ugyanis teljes régészeti és műemléki kutatást rendelt el;36 ennek köszönhetően indulhatott meg a templom kutatása. Mielőtt azonban ennek részletes ismertetésébe belefognánk, fontosnak tartjuk tisztázni, hogy a következőkben a templom régészeti kutatása alatt egyaránt értjük a klasszikus értelemben vett ásatást, azaz a földfelszín alatti objektumok kutatását, illetve a felszín felett ma is álló részek falkutatását. A templom esetében e kettő nem választható el, az építéstörténet minél pontosabb megállapításaihoz — mint minden ilyen épületnél - elengedhetetlen az ásatás és a falkutatás eredményeinek együttes felhasználása. A templom építéstörténetének jelenlegi periodizációja Néhány évvel a kutatás után, 1976-ban Lévárdy Ferenc, Koppány Tibor és Kovács Béla előadást tartottak a gyöngyöspatai templomról az Egri Nyári Egyetemen; előadásaik pedig két évvel később nyomtatásban is megjelentek.37 A három cikk közül számunkra Kovács Béláé 35 A falkutatásokról és helyreállításokról beszámolókat ld.: Koppány-Lévándy 1969-1970.431, Koppány-Kovács-Lévárdy 1971-72, ill. Lévárdy 1973-1974. 378. Atemplom helyreállításának módszereiről: Koppány 1978. 8791. Lévárdy 2008. 1. 30
