Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)
Nagy László: A gyöngyöspatai Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének kérdései
a legfontosabb, mely „A gyöngyöspatai templom történeti és régészeti kutatása” címmel jelent meg, s melyben első ízben értekezett a vizsgált épületről. A templom kutatását vezető régész szerint- összhangban az ásatási naplóban által leírtakkal - a templom legkorábbi formájában egy 6*9 m-es, egyhajós épület volt, félkör alakú szentéllyel és kegyúri karzattal; ezt az épületet a XI. századra keltezte (I. periódus).38 Nyugati oldalához később egy 4,3x3 m-es tornyot emeltek, melynek csak alsó része épült egybe a templommal, északi oldalán pedig egy kétszakaszos, támpilléres kápolnával (talán az 1746-os kánoni látogatási jegyzőkönyvben említett Szent András-kápolnával) bővítették.39 A kutató bizonytalanul, de felvetette azt a lehetőséget, hogy e két épület esetleg egyszerre épült a templomhoz (II. periódus).40 Később Lévárdy Ferenc ezt a bővítést a XIII. századra, a tatárjárás utáni időszakra tette, amikor az 1234-ben Pata urává vált Demeter mester a tatárok pusztítása után újjáépíti, és egyben kibővíti a templomot.41 A következő periódusban a templom szentélyét elbontották, keleti irányban 4 méterrel megnövelték, és egy új, 5*4,1 m méretű négyzetes szentélyzáródást, s egy aszimmetrikus templomtestet alakítottak ki (III. periódus).42 Kovács Béla ezt az átépítést a XIV század első felére, Nekcsei Demeter birtoklásának idejére tette. Ennek bizonyítékát az ún. Nekcsei-Biblia egyik képével bizonyította: azon ugyanis Nekcsei Demeter és felesége egy templomot ajánl fel Szűz Máriának. Úgy vélte, hogy e templom képe egybevág a gyöngyöspatai templomról általa feltételezett rekonstrukcióval, így a Nekcsei-Bibliában ábrázolt templom az általunk vizsgálttal lehet azonos.43 ” Lévárdy 1978. 6373.; Kovács 1978. 7385.; Koppány 1978. 8593. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Lévárdy Ferenc neve alatt - egy rövid bevezető kivételével - Kovács Béla beszámolóját olvashatjuk a megjelölt cikkben. Ennek köszönhető, hogy a következőkben egyes állításokat Kovács Bélához kötünk, de azokra Lévárdy Ferenc neve alatt hivatkozunk. 38Kovács 1978. 82. 39 Lévárdy 1978. 66. 40 Lévárdy 1978. 66. 41 Lévárdy 1978. 67. 42Lévárdy 1978. 69. 31
