Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)

Nagy László: A gyöngyöspatai Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének kérdései

szélesebb körü, általános ismertetése helyett egy szükebb területre, az épület jelenleg ismert építéstörténetének revíziójára fogunk koncentrálni. Ezen kívül csak a község történetének ismertetését tartjuk meg e korábbi munkánkból, melyben a török kor végéig röviden összefoglaljuk a legfontosabb adatokat Gyöngyöspata történetére vonatkozólag.

A község története

Középkori forrásainkban a „Pata” szó először a XII. század végén tűnik fel Anonymusnál, de nem a településre vonatkozólag, hanem sze mélynévként. A Névtelen Mester a Gesta Hungarorum 32. fejezetében így ír: „ Tunc dux Árpád in silva Mátrám dedit terram magnam Edunec et Edumenec, ubi postea Pota, nepos eorum, castrum construxit, ex quorum etiam progenie longo post tempore rex Samuel descendit, qui pro sua pietate Oba vocabatur ”3 A szöveg szerint tehát Ed és Edumen a Mátrában kaptak földet Árpád vezértől, s itt később unokájuk, Pata egy várat épített.

A forrásban szereplő Ed és Edumen, illetve Pata személyével kapcsolatban a történeti kutatás ma sincs teljes egyetértésben. Ed és Edumen Györffy György szerint a magyarokhoz csatlakozott kabarok vezérei lehettek,4 ugyanakkor semmilyen más forrásban nem találkozunk nevükkel. Pata személye és időbeli elhelyezése szintén kérdéses: Györfíy György szerint Géza fejedelem egyik lányának félje, illetve Aba Sámuel apja volt, és a X-XI. század fordulóján élt;5 Kovács Béla szerint viszont a X. század második harmadában élt, és nem ő, hanem egy ismeretlen nevű lánytestvére házasodott be az Árpád-házba, így Pata Taksony vezér sógora lett.6 S bár egy pohár ízletes patai bor

3 SRH Vol. I. 1937. 73.

'György 1990. 85.

'György 1970. 237.

6Kovács 1974. 239.

24