Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)
Nagy László: A gyöngyöspatai Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének kérdései
mellett hosszan el lehet vitatkozni e kérdésről, sajnos biztos adataink nincsenek a település névadójáról. A község korai történetének fontosabb kérdése, hogy vajon az a faföldszerkezetes vár, mely Gyöngyöspata felett magasodik, s melyről a Várhegy a nevét kapta, vajon egykoron tényleg ispáni vár lehetett-e, és szerveződött-e körülötte egy külön Pata vármegye. Az erősség valószínűleg azonos azzal a várral, amit Anonymus is említ (ld. a fenti idézetben), ám arra nincsenek perdöntő bizonyítékaink, hogy tényleg Pata építette-e. Akárhogy is, a feltételezés, hogy ez az erősség egykor ispáni vár volt, és egy később eltűnt Pata vármegye központja lett, már a XIX. század óta ismert. A vármegye kapcsán kialakult vitában egyik oldal sem tudott megdönthetetlen érveket felhozni saját igaza mellett. 7 1907-ben, a korábbi kutatásokat összegző cikkében Bártfai Szabó László értekezett ismét e kérdésben, aki tagadta Pata vármegye létezését. Úgy vélte, hogy ha létezett volna ilyen vármegye, akkor annak bizonyosan fel kellene tűnnie forrásainkban - ugyanakkor erre egyetlen példa sincs a középkorban; továbbá a történeti Heves-Újvár megye területén nem is volt annyi királyi birtok, hogy azokból egy különálló Pata vármegyét létre lehessen hozni.8 Közel 80 évvel később Szabó János Győző foglalkozott ismét a témával: szerinte Pata egy ideig valóban ispánsági központ lehetett, és elindulhatott a vármegye-szerveződés folyamata, de ez pontosan nem ismert időpontban és nem ismert okok (talán az újvári vár felépítése?) miatt elakadt, és a történelembe nem vonult be Pata vármegye.9 Ezen elmélet jogosságát néhány évvel később Kristó Gyula sem zárta ki,10 s e sorok szerzője is e mellett foglal állást. Ugyanakkor e kérdésre csak további történeti és régészeti kutatások adhatnak megnyugtató választ. Az viszont biztos, hogy első hiteles írott forrásunk 1234-ből szár7Nemcsak Pata, de más vármegyék kapcsán is élénk vita folyt Botka Tivadar és Balássy Ferencz között a Századok 1872. és 1873. évi számaiban. Ezek részletes ismertetésére e helyen nem vállalkozunk. gBártfai 1907. 206. 9 Szabó 1984. 35. 10Kristó 1988. 404. 25 T I
