Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)

Sudár Balázs: Ki építhette a pasa kis dzsámiját az egri várban?

kiadó ingatlanok - házak és boltok - jelentős része, előszeretettel szereztek malmokat és kisebb nagyobb földeket - szántókat, réteket és gyümölcsösöket - is. Ráadásul alapvetően kegyességi fogantatásuk miatt vagyonuk az állam számára érinthetetlennek számított, s így a birodalomra kevéssé jellemző vagyonbiztonsággal is dicsekedhettek. Nem meglepő, hogy éppen az alapítványok töltötték be a banki funkciókat is, s nem kevés forgótőke felett rendelkeztek. A hódoltságra egyébként éppen ez a forma - a pénzalapítvány - volt talán a legjellemzőbb. A vakuf ráadásul éppen érinthetetlen volta miatt a családi vagyon átmentésének is megfelelő módja volt, hiszen az alapítványt a későbbiekben többnyire az alapító utódai irányították. Ha tehát egy oszmán előkelő valahol meg kívánta vetni a lábát, akkor alapítványt hozott létre. Ezzel bekerült a település társadalmi és gazdasági életébe, utódainak stabil jövedelmet biztosított, ráadásul saját lelki üdve szempontjából sem elhanyagolható kegyes cselekedetet hajtott végre.29

Ha a Memibegovicsok valóban terjeszkedni kívántak északi irányba, akkor ezt egy dzsámi alapításával igen jól megalapozhatták. így történt ez Pécsen is, ahol Merni közvetlenül a hódítás után alapítványt hozott létre, amit azután Jakováli Haszan a 17. század középső harmadában továbbfejlesztett. Szerencséjükre a kanizsai pasaság létrehozása után is megmaradt Pécs jelentősége, s így ottani alapítványaik jó hátországul szolgáltak a közülük kikerülő kanizsai pasák számára. Meglehet, Ibrahim Egerben tervezett hasonló lépéseket. Éppen a kérdéses évben, 1614-ben nagyszabású építkezéseket folytatott a várban. Az év koranyarán - Ibrahim pasa felterjesztésére reagálva - az udvar kiadta a parancsot a vár renoválására. Pénzt egyelőre nem küldtek, de a pasának addig is építkeznie kellett, ha másból nem, a magáéból. Feltehetőleg ősszel írott jelentése szerint a munkákat elvégezték, a várat kijavították, a raktárakat megnagyobbították és tatarozták az állami

29 A vakufokkal tengernyi szakirodalom foglalkozik, itt most csak néhány alapvető, általam használt kötetet említek. \fera Moutaftchieva, 1981.; Tevfk Güran, 2006.

17