Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)

Sudár Balázs: Ki építhette a pasa kis dzsámiját az egri várban?

dzsámit is. Ibrahim azután hiába várt a pénzére: az udvar először a boszniai pasától, majd a sehirköji káditól, végül újra Boszniból próbálta kiutalni a 200 000 akcsés összeget - sikertelenül.30 Az építkezések folyamatába mindenesetre belefért volna egy kisebb dzsámi emelése vagy kialakítása, amely Evlia leírásának tükrében semmiképpen sem lehetett jelentős, nagy művészi értéket képviselő építmény. Nagy valószínűséggel minaretje sem volt, s könnyen lehet, hogy valamilyen korábbi épület átalakításával jött létre.31

Sokat mondó az építkezés dátuma is. 1614-ben a hódoltsági Bethlenpárt kifejezetten előnyben volt, hiszen sikerült Erdély trónjára ültetni, s ott is tartani jelöltjüket. Ugyanakkor a tizenöt éves háború története világosan rámutatott az erdélyi oszmán hatalom ingatagságára. A tö - rököknek elemi érdekük volt a fejedelemség elszigetelése a Magyar Királyságtól: az egri pasaság egyik legfontosabb feladata minden bizonnyal éppen ezen erdélyi-királysági határszakasz őrzése volt. Minthogy Bethlen hatalma viszonylag lassan konszolidálódott Erdélyben, a törökök igyekeztek egy nyugatról jövő támadás esélyeit csökkenteni. Talán ezért erődítették meg ismét Egert. Szarhos Ibrahim pedig talán úgy vélhette, hogy további pályáját Bethlennel való kapcsolata határozza majd meg, s ezért igyekezett a kulcsfontosságú várban berendezkedni. A dzsámi alapítása talán éppen e gyökérverési kísérletre, és a korábbi, 1613. évi sikerek ünneplésére szolgált.

Ibrahim számításai azonban csak részben váltak be. Pályafűtása során valóban többször került kapcsolatba az erdélyi fejedelemmel, és baráti hangú leveleket is küldött neki. Egerben mégsem tudott megmaradni: 1615-ben a Bethlen ellenében politizáló Kádizáde Ali budai pasa eltávolította a tartomány éléről, s bár néhányszor még visszatért, sem ő, sem rokonai nem irányították már hosszabb ideig Egert.

30 Fodor Pál, 1979. 394-396. Számos hibával: Vincze Dániel, 2006. 66-99.

31 Az egri várban az 1687-ben készült veduták szerint két minaret állt. (Barcsay Amant Zoltán, 1938. no 49, 50 [=53, 55], Rózsa György, 1972. 50. (no 8, 9.) Evlia leírása alapján az egyik a külső várban az állami, a másik pedig a belső várban, a vár udvarán álló pasa dzsámihoz tartozott. Evliyâ Çelebi, 2003. 65.

18