Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)
Horváth Hajnalka: Végvár és társadalma a korszakváltás idején (1686-1711)
ben bekövetkező változásokat a Korszakváltás törökképe: toposztól a realitásig a 17-18. század fordulóján című előadásában. Az ősellenségnek tekintett török képe már a visszafoglaló háborúk kezdetétől megváltozott. A törökök gyengülését kifejező gúnyrajzok, gúnyiratok sorát mutatta be (pl. a lováról lebukó Kara Musztafa képe, a forró fürdőből menekülő török, sovány török véreb). Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a visszafoglaló háborúk idején Török Birodalmat fokozatosan feltérképezték, sajátos gazdasági és társadalmi jellemzőkkel bíró, hatékony államformaként mutatták be. Egy, a karlócai békekötés alkalmával megjelent pamflet az udvari előadásokon forgolódó, sokoldalúan képzett török portai követet vázolt fel, ezzel is a hatalomgyakorlási stratégiák kölcsönös elismerését tanúsítva. A hatalmi egyensúly szempontjából a törökellenes harccal szemben egyre inkább előtérbe került a francia politika, a török pedig a hatalmi játszmák egy tényezőjévé vált. Az előadások első szekciójában, a Végvárak és végváriak a visszafoglaló háború lezárásáig címmel az intézményrendszerben bekövetkező változásokról és a végváriak utódairól hallhattunk előadásokat. Oross András előadása („Ahatárvédelmi rendszer szervezeti formáinak változásai 1683 és 1703 között”) a 16. században meggyökeresedő végvidéki és kerületi főkapitányságok dualista berendezkedésének átalakulását, s területenként a főkapitányságok kialakulásának folyamatát tekintette át. Komoly kihívást jelentettek azok a várak, melyek a korábbi rendszernek nem képezték részét, a napi gyakorlatban formálódott az egyes főtiszteknek a környező régiókra gyakorolt hatása. Azonban Oross rámutatott arra is, hogy már az 1680-1690-es években megjelentek az egyes területeken a formálódó állandó hadsereg és a magyarországi várakban télire elszállásolt ezredek parancsnokai is. Az intézményrendszer áttekintő képe után Tóth Hajnalka („A Kanizsával szembeni végvidék helyzete és szerepe 1686 és 1690 között”) a de facto állapotról tartott előadást, Gyöngyösi Nagy Ferenc, a Kani138
