Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)

Sudár Balázs: Ki építhette a pasa kis dzsámiját az egri várban?

Magával a szöveggel több nehézség is adódik. Evlia kücsük pasa dzsámi’i-t ír, amelyet kétféleképpen értelmezhetünk. Egyfelől olvasható Kücsük pasa dzsámijaként, ám ilyen nevű tisztviselőről nem tudunk a tartomány élén. Minthogy azonban a szövegrész közvetlenül a Pasa dzsámi’i (’A pasa dzsámija’) című passzus után következik, valószínűbb, hogy a pasa kis dzsámijáról vagy másképpen fogalmazva a kis pasa-dzsámiról van inkább szó - így értelmezte e szöveghelyet Karácson Imre is fordításában.

A következő nehézséget a datálás jelenti. Evlia szövegének modem kiadásban a muszlim időszámítás 1023-as évszáma szerepel (=1614. február 10 - 1615. január 30.), Karácson fordításában azonban az 1033-as dátummal (=1623. október 25 - 1624. október 13.) találkozunk. Továbbá a kronogramma szövegében magában is benne rejtőzik a kérdéses évszám: a második sor lejegyzésére szolgáló betűk számértékét összeadva megkapjuk a kívánt dátumot, 1017-et (=1608. április 16 - 1609. április 5.).5

A Karácson által közölt 1033-as dátumot nagy biztonsággal elvethetjük. A jeles turkológus kapkodva, nagyon rossz körülmények között dolgozott, ráadásul a Szejáhatnáménak nem is a legjobb változatát használta. Az arab írás könnyen összetéveszthető 2-es és a 3-as számjegyét akár ő, akár Evlia művének török másolója is elnézhette.

A másik két évszám között már nehezebben dönthetünk, azonban több megfontolás is az 1023-as dátum felé mutat. Egyrészt a díszes építési feliratokon, a kitábékon gyakran ténylegesen kiírták a dátumot, ezzel némiképp elrontva a rejtvényfej tők jókedvét, ám biztosítva a helyes évszám fennmaradását. Ilyen feliratok ékesítették például Budán Kászim és Mahmúd pasa bástyáját.6 Evlia a kronogrammák esetében mindig meg kívánta adni a kérdéses évszámot, erre utal a szövegek után olvasható szene ’év’ szó. Gyakran azonban az évszám mégsem

5 A kronogrammákról általában: Sudár Balázs, 2002-2006. 189-191.

6 Fekete Lajos, 1944. 412-413. A táblák ma a Magyar Nemzeti Múzeumben találhatóak.

12