Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Simon Stella-Mészáros Brigitta-Malik Vivien: „Egernek régiségei" - avagy hogyan vált a „mulató hely" hősök lakhelyévé?

Magas színvonalú kőszobrászati díszítések a püspöki palotán Miklós és Valgatha irányította, magyar részről a király főlovászmestere, Rozgonyi István vezette a hadakat. Egerben egyesült Rozgonyi és Héderváry serege, innen indultak feldúlni a husziták két kastélyát, Vadnát és Golgozt. Parasztok is csatlakoztak a sereghez, így együttes erővel sikeresen elfogták Valgathát. A huszita vezért Budára küldték, a kastélyaikat lerombolták és 700 cseh katonát 8 nap alatt „levágtak", de Komoroszky elmenekült. 1460-ban Mátyás Egerbejött Rozgonyi Istvánnal és Szilágyi Mihálylyal, hogy innen indítsa el a huszita kézben lévő patai vár visszafoglalását. Patát, Szécset és Salgót is sikerült visszafoglalnia Mátyásnak. 1459ben Vácott 28 év után békét kötött a huszitákkal, ezzel elérte, hogy Telefus János huszita alvezér visszamenjen Csehországba, azonban Jan Giskra Mátyás mellett maradt és a törökök ellen harcolt a híres fekete seregben annak fennállásáig. 1460-ban pünkösdkor országgyűlést tartanak Egerben a cseh problémáról. Gorové szerint azonban nem országos, hanem „különös gyűlés" zajlott itt, bár a Bártfa városához írt meghívó levélben az áll, hogy Szilágyi Mihály, az országbíró, Pálótzi László és más prelátusok is jelen voltak az ülésen. Héderváry püspök 1467-es halálát követően Beckensloer János tölthette be az egri püspöki tisztséget. O a sziléziai Boroszlóból származott, ahol apja feltehetőleg városkapitány volt. Magyarországra kerülésének ideje és oka ismeretlen, csak feltételezések vannak erről. Azonban 1459 elején elhagyta tartózkodási helyét, Pécset, és azokhoz csatlakozott, akik III. Frigyes császárt Magyarország királyává kiáltották ki. Részt vett