Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Simon Stella-Mészáros Brigitta-Malik Vivien: „Egernek régiségei" - avagy hogyan vált a „mulató hely" hősök lakhelyévé?

Bécs ostromában, de mivel látta, hogy III. Frigyes támogatása veszett ügy, így önként behódolt a királynak. Mátyástól ezek után a pécsi és a pécsváradi prépostságot is megkapta, s ezen felül a király maga mellé vette titkárnak. Az 1458-as pesti országgyűlés úgy rendelkezett, hogy egyházi tisztségeket idegenek nem tölthetik be, Mátyás azonban Vitéz János esztergomi érsekké történő kinevezése után Bekensloernek adta a nagyváradi püspökséget, amit II. Pál pápa el is fogadott. A váradi püspöki szék elfoglalása után nem sokkal később egri püspök is lett. Mint új püspök megszerezte a Heves vármegye örökös főispáni tisztjét és ő volt a püspöki palota első építtetője is. A 15. század az egri püspökvár, az udvari élet fénykora volt. A püspökök a király udvarához hasonlóan rendezték be palotájukat, parancsára fegyveres kíséretükkel együtt hadba is szálltak. A nagy kíséretekkel végzett ünnepi szertartások mellett a püspöki udvar életét változatossá, színessé tették a követ- és vendégfogadások, valamint a nagy vadászatok. Ezeket az eseményeket fényes lakoma követte. Messze földön híres volt az egri püspök konyhája. A vendégfogadások színhelye a püspök palotája volt, amely előtt az udvaron pávák sétáltak. 15. században a püspökség gazdaságilag annyira megerősödött, hogy a költséges hadviselés mellett a várban nagyszabású építkezéseket is végeztek. A vár gótikus épületét magas színvonalú kőszobrászati díszítések gazdagították. A királyfejjel, stilizált tölgylevelekkel díszített többszínmázas és zöldmázas, koronás oroszlános, kályhacsempékből készült kályhák a püspöki palotában, valamint a magasabb tisztséget betöltő egyházi személyek házaiban állhattak. 1472. augusztus elején Vitéz János meghalt. Utódjául Beckensloer Jánost nevezte ki Mátyás, aki így egyszerre több egyházi méltóság birtokosa volt, s még 3 évig betöltötte az egri püspöki tisztséget is. Mivel azonban Mátyásnál hamarosan kegyvesztett lett, váratlanul, 1476. február 13-án megszökött az országból. Eredetileg Aachenbe zarándokolt volna, azonban kiderült, hogy Bécsnél tovább nem ment, hanem III. Frigyes császár udvarában maradt. Sok kincset, pénzt, oklevele-