Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Czakó Anita-Láng Petra Fanni-Varga Dorottya: Reneszánsz költők Egerben

Tinódi Lantos Sebestyén A magyarországi reneszánsz második nagy korszakának kiemelkedő képviselője volt Tinódi Lantos Sebestyén (1515 előtt - 1556). Tinódi, akit a „nemzet kóborló lelkiismereté'nek is neveztek, egyik helyről a másikra vándorolt, fülbemászó dallamú históriás énekeiben adott hírt a török elleni csatározásokról. Eletének eseményeiről, helyszíneiről a főúri reneszánsz udvarok feljegyzéseiből értesülhetünk. Megfordult a legfontosabb politikai események helyszínein, felkereste a nagyobb harcok, várostromok színhelyét, pl. 1552-ben Egert. Énekeivel nem csak tudósított, históriák a hírek közlése mellett magyarázatokat és általános tanulságokat is tartalmaztak. Legismertebb munkái: Buda veszéséről és Terek Bálint fogságáról, Szegedi veszedelem, Budai Ali basa históriája, Egervár viadaljáról. Egerbe 1552 késő őszén érkezett, még látta a vereség után elvonuló török hadat. Az egri históriát 1552-53 telén kezdte el írni és tavasszal fejezhette be. Bár más vélemény szerint két hét alatt elkészítette. A mű elmeséli az egri diadalt, és külön kiemeli a várvédők szerepét, hősiességét. A négy részből álló terjedelmes művet egy folyamodvány és egy címertervezet kíséretében felküldte Bécsbe, a királynak, hogy tőle magának és utódainak nemességet kérjen. Ferdinánd meghallgatta az öreg lantos kérelmét, amit Nádasdy Tamás országbíró és Oláh Miklós egri érsek, az akkori kancellár is támogatott. Az uralkodó Sebestyén deáknak az énekmondásban szerzett érdemeiért címert és nemességet adományozott. A feljegyzések szerint még egyszer járt Egerben, 1555-ben van róla híradás. Ezután támogatója, Nádasdy Tamás látogatására indult, s betegen érkezett meg. 51