Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Czakó Anita-Láng Petra Fanni-Varga Dorottya: Reneszánsz költők Egerben

Nádasdy birtokán, Sárváron halt meg, itt temették el, sírját azonban sosem találták meg. (Feltételezett sírhelyéről lásd Polgár Marianna tanulmányát a Studia Agriensia 26. számában - a szerk.) Azt, hogy Eger várának ostromáról és híréről ennyi mindent megtudhatunk, reneszánsz korabeli énekmondónknak köszönhetjük. De maga Gárdonyi Géza, az egri diadal 19. századi „megéneklője" is támaszkodott Tinódi munkáira. Gárdonyiról köztudott, hogy nagy alapossággal készítette el történelmi regényeit. Kutatott, elutazott a helyszínekre, hogy minél hitelesebben tudjon egy-egy eseményt vagy helyszínt ábrázolni. Egri csillagok című regényének második része az 1541^12-es budai eseményeket ábrázolja, Oda Buda! címmel. Ennek a résznek a megírásához használta fel Gárdonyi Tinódi munkáját, segítségére a Buda veszéséről című história szolgált. Szintén Tinódinak köszönhetjük, hogy históriájából többet megtudunk Eger egyik hőséről, Bornemissza Gergelyről. Tinódi Sebestyén személyesen ismerhette az 1552es ostrom után Egerben járva a vitéz katonát. Tinódi jegyezte fel Bornemissza Gergely deákról, hogy Eger ostromakor csodás tüzes szerszámokat készített. Az Eger vár viadaljáról való énekében így írt Bornemissza tüzérségi tevékenységéről: „Az vitéz Gergely deák gondola, Az tonnákba aprópuskát béraka, Búza kévéket és sokat hozata, Kénkővel, szurokkal, faggyúval megontá "