Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 39. (Eger Vára Baráti Köre Eger,2007)

Domboróczki László: Jelentés a 2006-ban végzett régészeti terepmunkákról

szélességben együttesen 20 640 m 2-t kutattunk meg, addig az idén a 10 lelő­helyen összesen 14 720 m 2 feltárására került sor. Munkánk eredményeként, január elejétől augusztus végéig, a megyénk területére eső 57 km-es nyom­vonal egészén elvégeztük a megelőző feltárásokat, így - a tervezett határidők pontos betartásával - a teljes megyei szakaszon lehetővé tettük az új vezeték lefektetését. Érdemes megemlíteni, hogy intézményünk régészei lényegében külső segítség bevonása nélkül vállalkoztak a kutatásra. így egy-egy régész­re egy év leforgása alatt 10-12 lelőhely megkutatása várt. Az erőfeszítések azonban nem voltak hiábavalók. Az új helytörténeti forrásokra, a fontos régé­szeti megfigyelésekre, valamint a múzeumunk gyűjteményébe bekerült gaz­dag leletanyagra visszatekintve, a MOL-os munkák egyértelmű szakmai si­kerként értékelhetők. Természetesen olyan csapatmunkáról volt szó, melyből mindenki ki­vette a részét. Rám elsősorban a tervezés, a munkaszervezés, az ütemezés, az elszámolások előkészítése, valamint a kivitelezőkkel való kapcsolattartás feladata hárult, de - múzeumi régészkollégáimhoz hasonlóan - 4 lelőhelyen, a tényleges feltáró munkákban is részt vettem. Füzesabony-Szennyvíztelep IV. lelőhelyen, 2005-ben, a vezeték ár­kában, egy középső új kőkori település nyomait és egy népvándorláskori te­mető sírjait tártuk fel. Az újkőkori település szerkezetére elsősorban a nagy méretű hulladékgödrök és a szórványos cölöplyukak alapján következtethet­tünk. A hozzájuk kapcsolódó leletanyag nem volt igazán jelentős, de a pontos kormeghatározást lehetővé tette. A népvándorláskori temetőből az árok terü­letén 7 sírt tártunk fel. Egy kivételével a sírok mindegyike bolygatott volt, több esetben csak egyes csontdarabok maradtak meg az elhunytakból. A sír­gödrök szabályos téglalap alakúak és D-É-i hossztengelyünk voltak. A teme­tő sírjainak többségét körárkok vették körül, melyeket a déli oldal felől kisebb bejáratok szakítottak meg. A temetőt talán éppen a jól jelzett sírok miatt ra­bolták ki. A lelőhely kutatása 2006-ban a biztonsági sáv területén folytatódott. A késő szarmata temetőből további 24 sírt, illetőleg sírhelyet tártunk fel. Saj­nos a sírok döntő többsége ki volt fosztva, így egy-két gazdagabb - gyöngyö­ket, vastárgyakat, edénymellékletet és esetleg néhány ezüst, vagy bronz ék­szert is rejtő - temetkezést kivéve legtöbbször csak az üres, vagy csupán szór-

Next

/
Oldalképek
Tartalom