Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 39. (Eger Vára Baráti Köre Eger,2007)

Domboróczki László: Jelentés a 2006-ban végzett régészeti terepmunkákról

ványos embercsontokat tartalmazó sírgödröket találtuk meg. A temetőbe egyébként kizárólag csontvázasán temetkeztek, a halottakat hátukra fektették, nyújtott testtartásban, fejjel dél felé irányítva. A gazdagabb leletanyagot tartalmazó női sírok alapján a temető valószínűleg a 4-6. századra keltezhető, és a késői szarmata, vagy a gepida népességhez köthető. Az idén az újkőkori, AVK-leletanyagú (Alföldi Vonaldíszes kerámia, a magyarországi neolitikus kultúrák jellegzetes leletanyaga - a szerk.) település több nagyméretű hulladékgödrét is kibontottuk és ezekből helyenként nagyobb mennyiségű kerámia és kőeszköz anyag került elő. Az újkőkori házak elhelyezkedésére nézve is fontos adatokat gyűjtöttünk, hiszen a nagy gödrök közelében cölöpszerkezeti nyomokat figyelhettünk meg. Ezek közelében egy újkőkori temetkezés emberi maradványai is rábukkantunk. Dormánd-Zsidó-temető lelőhelyen több mint 20 objektumot tártunk fel 2005-ben, a vezeték árkában. Az objektumok egy része későbronzkori, egy része pedig kelta kori, de ezek mellett egy későközépkori, vagy újkori árok nyoma is előkerült. A kelta korszakból jobbára téglalap alaprajzú házak lakógödreit, míg a késői bronzkorból kizárólag ovális, vagy kerek szájú gödröket és árkokat ástunk ki. A felszíni nyomok alapján mind a bronzkori, mind a vaskori település nagy felületre terjedt ki az itt magasodó domboldalon. A települési nyomok egészen a domb aljáig követhetők, azonban errefelé a magas talajvízszint - részben a közeli érmeder miatt meggátolta a leletmentést. Az érmeder közelében a vastag humusz szint alján tűzhelynyomokat figyeltünk meg. A lelőhely kutatása 2006-ban a biztonsági sáv területén folytatódott. A nagy felszínen további 80 régészeti objektumot tártunk fel. Ezek döntő többsége a későbronzkori településhez tartozó gabonatároló illetve hulladékgödör volt, melyek leletei közül alkalmanként egész, vagy kiegészíthető edények maradványai is előkerültek. A bronzkori objektumok a kutatási terület egészét lefedték. Néhány középső bronzkori gödör előkerülése miatt feltételezhető, hogy az emberi megtelepedés kezdete itt a középső és a késői bronzkor átmeneti időszakára nyúlik vissza. A lelőhely kelta településéből idén is találtunk házmaradványokat, ezek közül azonban egyetlen egyet tudtunk csak teljesen feltárni, a többiekből csak kisebb sarkok estek a kutatási szelvényünkbe. Az idei év legjelen-