Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Kenyeres István: Dobó István (1502?-1572) Életrajzi vázlat

nyilván az ostrom, majd az azt követő erdélyi elfoglaltsága, majd fogság nem tehette lehetővé az ügy lezárását. Az ügynek nyilván nem lett volna folytatása, ha a Dobók nem perelik be Perényi Gábort Sárospatak birtoklásáért. Perényi, hogy „fogást találjon" a Dobókon, rávette Tegenyei özvegyét a per folytatására. Az újabb ítélet 1560-ban született meg, amely kimondta ugyan a felmentést, de a Dobóknak egy év alatt át kellett volna adniuk az elfoglalt birtokrészeken felül birtokaik 1/3 részét is. Természetesen a Dobók inkább meg kívántak egyezni a felperesekkel ám a megegyezést Perényi meghiúsította, sőt a végrehajtás jogát is megvette. Ugyan Perényi Gábor utódok hátrahagyása nélkül 1567-ben meghalt, ám a Dobók legnagyobb meglepetésére a Magyar Kamara vette át a pert. A cél nyilván az volt, hogy a királyra szállt Sárospatakot ne kelljen átadni a Dobóknak. Az ügy odáig fajult, hogy a Pozsonyban tartózkodó Dobót 1568 tavaszán letartóztatták. Az ügy óriási port vert fel. Dobó rövid időn belül megszökött börtönéből és lévai várába zárkózott.

56 A hűtlen Dobó 1568-ban magyarországi főurak szervezkedéséről érkeztek hírek a bécsi udvarba. Tény, hogy sok jel mutatott arra, hogy felvidéki főurak, közöttük Dobó is, hajlanak János Zsigmond pártjára térni. Az ügyet sok személyes ellentét is bonyolította, sokan egymást árulták be az udvarban. Dobónak is akadt elég ellensége, mint pl. Hans Rueber felső-magyarországi főkapitány. Az ügybe belekeveredett Dobón kívül még két főúr, Balassa János és Hommonai Drugeth Gáspár is. Homonnai 1569 tavaszán Lengyelországba menekült. UgyanA Tegenyei ügyre ld. Gyárfás, Dobó 78-81. p. A későbbi szerzők mind Gyárfás adatait veszik át pl. Csipes, Dobó 123-125. p.; Hóvári, A hűtlen Dobó 31-33. p.