Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Petercsák Tivadar: Fodor László 60 éves

kitérő után 1966 tavaszától az Országos Műemléki Felügyelőség alkalmazásában vett részt az egri vár ásatásain. Kozák Károly régész mellett komoly tapasztalatokat szerzett és rajzoló technikusként működött közre a vár különböző pontján végzett feltárásokban. Az OMF alkalmazásában lehetősége volt több országos jelentőségű vidéki ásatáson is részt venni, de rövid ideig restaurátorként is dolgozott a Központi Múzeumi Igazgatóságon Budapesten. Fodor László 1972. március 1-én került kinevezésre a Dobó István Vármúzeumba. A többéves terepmunka és múzeumi gyakorlat után ekkor nyílt lehetősége felsőfokú elméleti képzésre is. 1980ban történelem-népművelés szakos diplomát szerzett az egri Tanárképző Főiskolán, 1986-ban pedig régész diplomát kapott az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. Az utóbbi három évtizedben régész muzeológusként dolgozik a vármúzeumban, vezet régészeti ásatásokat a várban és Heves megye területén, kezeli a múzeum középkori régészeti, antropológiai gyűjteményét és a kőtár anyagát. Irányítása mellett sikerült rendezni a több évtizedes egri várásatások régészeti kollekcióját. Muzeológusi teendői mellett 1992—2005-ig a Dobó István Vármúzeum Közművelődési, illetve Közönségforgalmi Osztályát is vezette. 2005-től a Régészeti Osztály vezetője. Fodor László a középkorral foglalkozó szakember, akinek kiemelt feladata az egri vár műemléki helyreállításával párhuzamos régészeti kutatások végzése, a tervező munkához nélkülözhetetlen szakmai előkészítő és tanácsadó tevékenység. Nála jobban senki nem ismeri az egri várat, hiszen négy évtized alatt számtalan ásatáson vett részt, több ezer leletet tárt fel, amelyek hozzájárultak a vártörténet alaposabb megismeréséhez, az építési periódusok tisztázásához. Közreműködött többek között a Szép-bástya melletti tömegsír feltárásában, a külső vár falainál, a középkori székesegyház, a gótikus püspöki palota és az északi fal környékének régészeti kutatásában. Az O szakvéleménye alapján készült el a XI. századi kereszte-