Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Petercsák Tivadar: Fodor László 60 éves

lőegyház (rotunda) alapfalainak rekonstrukciója és a falakat védő emlékhely kialakítása. Folyamatosan figyelemmel kísérte és segítet­te a 2005-ben átadott Dobó-bástya rekonstrukcióját. Jelenleg két fel­újítási projekthez - a gótikus püspöki palota kiegészítéséhez és a püspöki dézsmapince bemutatásához - folytat a tervezéshez nélkü­lözhetetlen régészeti feltárásokat. A vár mellett az utóbbi évtizedben Eger város területén végez jelentős építéstörténeti kutatásokat. Számos egri műemlék (pl. a Tá­bornok-ház, Harangöntő-ház, Kötélverő-ház, Buttler-ház stb.) hely­reállítását megelőző tudományos-régészeti kutatómunka fűződik Fodor László nevéhez. Régészeti ásatásokat folytatott az almási pá­los és az egri ferences kolostor, valamint az egri Valide Szultána tö­rök fürdő területén. A négy évtizedes múzeumi munkája során Fodor László He­ves megye számtalan településén végzett régészeti leletmentést, tör­ténjen az spontán bejelentés nyomán vagy a nagyberuházásokhoz (M3-as autópálya, MOL termékvezeték) kapcsolódóan. Ásatást ve­zetett többek között Abasár, Átány, Heves, Hevesaranyos, Hevesve­zekény, Adács, Egerbakta, Egerszalók, Kompolt, Kál, Nagyfüged, Karácsond, Kerecsend, Füzesabony, Szihalom, Egerbocs, Dormánd, Poroszló, Tiszanána, Egerfarmos, Vécs, Gyöngyöspata, Gyöngyös­tarján, Pély, Visznek határában. Fodor László folyamatosan publikálja a régészeti kutatások eredményeit a megyei múzeum évkönyvében, országos szakfolyó­iratokban, tematikus- és városmonográfiákban, de dolgozik a Ma­gyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösségben is. A rövid régészeti kutatási beszámolókon túl tanulmányt írt az Eger környéki őskori lelőhelyekről, a visontai pleisztocén ősember maradványok­ról (Vörös Istvánnal), az adácsi római kori leletekről (Vaday Andre­ával). Publikációi zöme azonban a középkorral foglalkozik. Az egri várbeli ásatási eredmények közreadásán túl az egri kötélverő ház

Next

/
Oldalképek
Tartalom