Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Feld István: Árpád-kori "lakótorony" az egri püspökvárban?

ban ő is közreműködött az itteni feltárásokban - Kozák utódjaként ma is vezeti a várbeli kutatásokat. A műemlékvédelmi munkák menetéből következően Kozák Károly kezdetben elsősorban a közép- és kora újkori várépítészet, egyáltalában a profán építészet és a tárgyi leletanyag kérdéseinek szentelt különös figyelmet, később azonban érdeklődését egyre inkább lekötötte az egyházi építészet, s részben a püspöki székesegyház mellett feltárt Árpád-kori temető és település. Míg azonban az 1960-70-es években közzétett tanulmányaiból még részletes adatokat nyerhetünk az egyes objektumok feltárásáról s így értékelésük alapjairól, későbbi munkáiban a leletközlés rovására gyakran túlsúlyba kerültek az elméleti fejtegetések. Mivel a halála óta eltelt időszakban sem került még közzétételre az egri várhegy általa legkorábbinak tartott építményeinek dokumentációja, az erre vonatkozó álláspontjáról átfogóan ma még csupán Kárpáti János 2004-ben megjelent - kissé ugyan romantikusra sikeredett című, s alapvetően a vár XVI. századi hadiépítészetével foglalkozó - könyvéből értesülünk.

2 Ezért - miközben a vár XV-XVI. századi építéstörténete fő vonalaiban már nagyrészt ismertnek tekinthető - ma még aligha lehet reálisan megítélni a várhegyen Kozák által feltételezett X. századi fejedelmi udvarhely s udvarháza, az azt követően talán már a püspök számára létesített további udvarházak és rotundák - sőt, ezek későbbi összekapcsolása! - kérdését, bár ezek korai építészetünk ismerete szempontjából alapvető jelentőségűek lennének.

3 Nem telje2 Kárpáti János: Az egri vár „titkos" föld alatti világa. Eger, 2004. 3 Kozák Károly 1984-ben számolt be először [KozákKároly: Közép-Európa centrális templomai (IX-XI. szd). In: A Veszprém megyei múzeumok közleményei 17. Veszprém. 130-131) a székesegyház D-i fala előtt feltárt rotunda illetve egy ettől Ny-ra feltárt hoszszú épület - püspöki palotaként értelmezett - maradványairól. Itt felvetette, hogy „később esetleg hajóként a körtemplomhoz csatolták". A közölt (22. ábra 1.) vázlatos rajzon osztófalakra utaló biztos maradványok valóban nem láthatóak, később azonban mégis egy