Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Feld István: Árpád-kori "lakótorony" az egri püspökvárban?

sen világos annak a 6,5 m széles beásásnak az értékelése sem, amelyet Kozák és munkatársa 1985-ben a mai múzeumépület kapualjában, közműépítés közben figyelt meg és korai övezőárokként értelmezett.

4 Ugyanígy nem egyértelmű még az az ún, „egyszerű agyagsánc" sem, mely még a székesegyház és a D-i oldalán állt rotunda megépülte előtt fogta volna körbe a várhegy magasabb ENy-i részét, DK-en egy közelebbről ugyancsak nem ismert „kisméretű, kőből készült korai" kapuval.

5 Mindezen építmények azonban feltüntetésre kerültek Kárpáti azon vázlatsorozatának utolsó - feltehetően a XII-XIII. századi álháromosztatú teret tételez fel a kutató, mivel a feltárt D-i fal K-i része előtt két „félhenger taggal díszített", sajnos a rajzon nem értelmezhető (csupán alapozásában feltüntetett?) oszlopot talált, melyek szerinte egy középső térre utalnának. Utolsó, 1990-ben megjelent tanulmányában {Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957-1988). In: AGRIA XXVXXVI. Eger, 1989-1990. 333-341.) lényegében ugyanezt a sommás leírást és az inkább rekonstrukciónak tekinthető rajzot találjuk meg. A rajzból korántsem egyértelmű bővítést - azaz a palota utólagos hozzáépítését a rotundához - különösebb indok nélkül a XI. század 2. felére helyezi a szerző. A fejtegetéseit záró mondatával azonban - „a most felvetett megállapítások további vizsgálatot, pontosítást és bővebb kifejtést igényelnek" - teljesen egyet lehet érteni. 4 Kozák Károly: Leletmentés az egri várban 1. (1985-86). In: AGRIA XXII. 1987. 418-422. - Itt egy, a kapualj területén részlegesen megfigyelt, „5x5-7 m belvilága" épület - torony, kaputorony? - bizonytalan keltezéséről olvashatunk, nem zárva ki az Árpád-kori eredetét sem, s előtte egy árkot tételez fel kutató, aki szerint „ennek az „ároknak" feltehetően előzményei is voltak." - E tanulmányában ígéri Kozák Károly úgy az ún. provizori palota mellett előkerült korai építmények, mint a Ny-i várfal és körtornya kutatásának értékelését. Mindezekre azonban sajnos már nem került sor. 5 Kárpáti János i. m. 10-11. - A rövid szövegből is egyértelmű, hogy c munkában már az előző jegyzetekben idézett Kozák-tanulmányoktól sokban eltérő értékeléssel is találkozik az olvasó. Sajnos, dokumentáció hiányában nem értelmezhető az a megfogalmazás, miszerint a korai védővonal „egy körítőárok, melyből a kitermelt agyag az árok külső partján védősávként funkcionált" volna s a további feldolgozási feladatok közé tartozik „az agyagsánc Ny-i szakasza", ahol az árok „belső partja" „pár függőleges helyzetű, erős fagerendával" lett volna megerősítve. Természetesen Kárpáti János kötetétől nem volt elvárható e fontos kérdések részletes dokumentációval kísért kifejtése, remélhető azonban hogy erre belátható időn belül sor fog kerülni.