Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 37. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2005)

Domboróczki László: 2005-ben végzett ásatásaim

fázisára keltezhető település maradványa került elő. Nagyobb méretű szabálytalan, sekély gödrök, és kisebb méretű kerek szájú, de mélyebb gödrök egyaránt előfordultak. Környezetükben kisebb foltokat, egykori cölöplyukak nyomait is megfigyeltük, és házalapárkokként értelmezhető, keskeny árkok nyomaira is felfigyeltünk az altalaj legfelső, még humuszos rétegében. Az újkőkori jelenségekhez nagyon kevés leletanyag társult. A neolit jelenségeken kívül, ebben a zónában, egy kelta házalap is előkerült. A lelőhely nyugati részén, szórványos újkőkori objektumok mellett, zömmel leletanyag nélküli beásási nyomokat tártunk fel, köztük egy széles árokrendszert is. Nagyfúged-Anna-major lelőhelyen ebben az évben csak a vezeték árkában tevékenykedtünk. A felszíni leletek alapján intenzív megtelepedést sejtető területen zömmel későbronzkori és vaskori településmaradványokat ástunk ki. A késői bronzkorból inkább csak kisebb kör alakú tárológödröket, míg a vaskorból nagyobb gödöregyütteseket tártunk fel. A begyűjtött vaskori, szkíta leletanyag (elsősorban kerámia) egyes objektumokból igen jelentős mennyiséget tesz ki. A lelőhely kutatása 2006-ban a biztonsági sávok területén folytatódik. Adács-Mancsos-rét lelőhelyen több korszak emlékeit találtuk meg. A régészeti jelenségek igen sűrűn borították be a kutatási felületet - több helyen is metszették egymást, illetve egymásra rétegződtek. Összesen 105 objektumot bontottunk ki. A legkorábbi megtelepedési nyomok az újkőkor középső szakaszának végéről származnak. Nagy méretű, szabálytalan körvonalú, többnyire ovális gödrök, körülöttük pedig házalaprajzokat sejtető cölöpnyomok alkotják azokat legfőbb telepszerkezeti támpontokat, melyekből az egykori soros szerkezetű települési kép felvázolható.