Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 37. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2005)

Domboróczki László: 2005-ben végzett ásatásaim

Az egymástól 10-20 méterre, egy sorban elhelyezkedő gödrök némelyike a 6 méteres hosszúságot is meghaladta, és mélységük is elérte az 1 métert. Némelyikből nagyobb mennyiségű lelet­anyag került napvilágra. A gödrök közötti területen 4 sírt tártunk fel ebből a korszakból. Mellékleteik leginkább tengeri kagylók­ból (spondylusból) csiszolt gyöngyök, gyöngysorok voltak. A le­lőhelyen megfigyelt jelenségek másik fele a késői rézkorba tarto­zik. Elsősorban kör alaprajzú tárológödröket tártunk fel, helyen­ként gazdag leletanyaggal. A korszak gödreiben viszonylag sok marhacsontvázat találtunk anatómiai rendben. A lelőhelyen szórvá­nyosan kelta objektumokat is megfigyeltünk, ezek főleg a lelőhely keleti zónájában, a szomszédos folyómedertől és a mellette húzó­dó magaslattól kissé távolabb kerültek elő. A régészeti jelenségek mellett, a feltárási felületen néhány 20. század eleji szemetes gö­dör és egy csordakút is előkerült. Csány-Két-Székház-dülő II. nevű lelőhelyen a régészeti ku­tatás jelenleg is folyamatban van. Egy gazdag leletanyagú középső rézkori település maradványa képezi a lelőhely legjellemzőbb kor­szakát. A nagy méretű szabálytalan alaprajzú gödrökben elsősor­ban az állatcsontok dominálnak. Egy-egy gödörből szinte zsák­számra szállítjuk el a csontokat. Az itt feltárt egyetlen zsugorított csontvázas temetkezés is valószínűleg ebből a korszakból szárma­zik. A lelőhelyen emellett újkőkori és szórványosan kelta kori lele­tek is előfordulnak, ám jóval szerényebb mennyiségben. A körár­kokból ítélve egy a szarmata kori temető jelenléte sem zárható ki, még annak ellenére sem, hogy egyelőre ilyen korú sírt még nem ta­láltunk a területen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom