Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 28.(Eger Vára Baráti Köre Eger, 1996)

Előzetes jelentés az 1995-ben végzett régészeti feltárási munkálatokról

futó árok viszont egy belőle előkerült cserépbogrács peremdarabjának tanúsága szerint teljes bizonyossággal erre az időszakra keltezhető. Munkatársak: Farkas Csilla (Dobó István Vármúzeum, Eger), Vaday Andrea (MTA Régészeti Intézet, Budapest). Kál-Legelő III. A község belterületétől DNy-ra, a tervezett M3 autópálya 100,70-100,80 km-szelvényében, az 1993-ban megkezdett leletmentés befejezéseként a sírok száma 52-re emelkedett. A most feltárt sírok közül kettő hamvasztásos és a kora bronzkori, Makó kultúrához köthető. A többiek a népvándorlás kor korai szakaszára keltezhetek és a korábban feltártakhoz hasonlóan a mélyebben fekvők rablottak, vagy erőteljesen bolygatottak vagy teljesen feldúltak, a magasabban lévők bolygatatlanok ugyan de melléklet nélküliek; akadt egy D-E-i tájolású, szarmata kori is. A gödrök többségéből semmilyen lelet nem került elő, némelyikben kevés az apró, késő bronzkori jellegű cserepet, az egyikben egy dák típusú füles csésze töredékét találtuk. A lelőhely D-i részén egy széles és egy keskeny, K-Ny-i irányú árok fut. Munkatársak: Füle Piroska (ELTE Régészeti Intézet, Budapest), Havassy Péter (Erkel Ferenc Múzeum, Gyula). Szabó János József Füzesabony-Dormándi út keleti oldala Az M3-as autópálya nyomvonalán, a 26. sz. (a határnév szerint Nagyfertő) lelőhelyen végzett leletmentés első szakasza 1995. október 2-től december 10-ig tartott. A lelőhely Füzesabony belterületétől kb. 600-700 m-re D-re található, közvetlenül a 33-as műút K-i oldalán, egy a területből alig-alig kiemelkedő, 109 m-es tengerszint feletti magasságú háton. Körülötte lapos, vízjárta terület. A müvelés miatt az objektumokat a mai felszín alatt kb. 30-40 cm-ig megbolygatták. Összesen 20 telepobjektum került regisztrá-