Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 28.(Eger Vára Baráti Köre Eger, 1996)

Előzetes jelentés az 1995-ben végzett régészeti feltárási munkálatokról

lás alá, ebből 16 került kibontásra és dokumentálásra. Ezenkívül lejegyzésre kerültek még a kutatás során előkerült, de számmal még nem jelölt, ki nem bontott objektumok, megkutatásukra idő hiányában ebben az évben már nem került sor. A megkutatott terület Ny-i felében elsősorban középső neolit, az alföldi vonaldíszes kultúrához tartozó objektumok és leletek kerültek elő, K-i feléből pedig néhány szarmata objektum. A megtelepedést jelző objektumok száma igen kevés, a leletanyag szórványos. A feltárásnál segédkezett: Csibi Kinga régész, két kolozsvári történészhallgató Péter Enikő és Molnár-Kovács Zsolt, a geográfiai méréseket Tanyi Sándor végezte. Szabó János József - Farkas Csilla Káli.-Legelő II. Folytattuk az 1994-ben megkezdett leletmentő ásatást. A két ásatási időszak alatt 6 000 m

2 területet kutattunk meg és 384 különböző korú objektumot tártunk fel. Az ásatás során több korszak emlékei kerültek napvilágra. A szórványosan jelentkező neolit (AVK) anyag mellett késő rézkori (badeni kult.), korai (makói kult.) és késő bronzkori (pilinyi kult.) hulladékgödröket bontottunk ki. A telepjelenségek nagyobb hányada a késő LT időszakra keltezhető. Tíz földbe mélyített, téglalap alakú, Ny-K-i irányítású, oszlopheíyes, tapasztott aljú házat és több hulladékgödröt tártunk fel. Az objektumok betöltése fibulákat, ékszerek töredékeit, vas eszközöket, szövőszék nehezékeket és kerámiatöredékeket tartalmaztak. A szarmata kori településből méhkas alakú vermeket sikerült megfigyelni. A lelőhely E-i és K-i részén lévő Árpád-kori településből házakat, szabadtéri kemencéket, árokrészleteket és tárolóvermeket tártunk fel. Az ásatáson részt vett: Pál Gabriella régész (Tatabányai Múzeum), Patay Róbert egyetemi hallgató (JATE) és Tanyi Sándor (Dobó István Vármúzeum).