Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 28.(Eger Vára Baráti Köre Eger, 1996)

Millecentenárium

vári programok várták a látogatókat, a régi hadieszközök iránt érdeklődők pedig „vitézi próbát is tehettek" a vár íjászpályáján. *** Heves megye közgyűlése 1996. augusztus 16-án tartotta millecentenáriumi díszülését a Gárdonyi Géza Színházban. Itt adták át a Megyei Önkormányzat „Heves megyéért" kitüntető díjait. Ebben az elismerésben részesült dr. Bakó Ferenc nyugalmazott megyei múzeumigazgató, az Eger Vára Barátainak Köre alapító elnöke is. Az ünnepi ülést megelőzően a Közgyűlés tagjai az egri várban megkoszorúzták a honfoglaló ősök díszsírhelyét és emléktábláját. Itt dr. Petercsák Tivadar, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója, a Várbaráti Kör elnöke az alábbi megemlékezést tartotta: „Tisztelt Ünnepi Közgyűlés, Kedves Vendégek! Tisztelettel köszöntöm valamennyiüket a Heves Megyei Közgyűlés által szervezett millecentenáriumi ünnepségek nyitányaként az egri várban, honfoglaló őseink díszsírhelye és emléktáblája előtt. Évente százezrek keresik fel a várat és leróják tiszteletüket azoknak a hősöknek, akik 1552-ben megállásra kényszerítették az Európa felé terjeszkedő oszmán-török birodalom hatalmas hadseregét. Azóta Eger a hazafiság és a hősies helytállás szimbóluma. De hogy volt és van haza, az az 1100 évvel ezelőtt e földre érkezett honfoglalóknak köszönhető. Az évezredes vándorlás után a Kárpátmedencében letelepedett magyarság a kereszténység felvételével az európai utat választotta. Itt a Setét-kapuban, a kazamaták felé haladva egy-egy percre minden látogató csoport megáll, hogy megtekintse a honfoglaló őseink csontjait őrző díszsírhelyet és emléktáblákat. Ezt az emlékhelyet 1902-ben, a hírneves egri várvédelem 350. évfordulójához kapcsolódva alakította ki a város képviselőtestülete. Az egri Szépasszonyvölgy peremén - a mai Honfoglalás és Hétvezér utcák környékén - 1898-99-ben feltárt X. századi temető 36 sírjában honfoglaló őseink maradványait találták meg a