Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 28.(Eger Vára Baráti Köre Eger, 1996)

Millecentenárium

régészek. Először e helyszínen akartak emlékmüvet állítani, majd az 1552-es várvédelem közelgő évfordulója irányította a figyelmet a várra, és a város vezetői úgy ítélték meg, hogy célszerű lenne a honfoglalás kori csontmaradványok eltemetését összekötni ezzel az ünnepséggel. Döntésükben közrejátszott az a tény, hogy ebben az időben a Setét-kapuban volt elhelyezve Dobó István vörösmárvány szarkofágja is. Az 1902. október 18-án megtartott ünnepségen Macky Valér cisztercita tanár ünnepi beszédében párhuzamba állította az 1552-es várvédő hősök és a honfoglaló ősök érdemeit. „Míg tehát honalapító elődeink idejéből csak a városunk határában talált, s most idehelyezett porlatag csontok maradtak napjainkra: addig az ő nagy erényeik, erkölcsi derékségök, s harczi kitünőségök fennmaradtak, ... s minden történelmi nagy válság idején üstökösként fölragyogva megtartották ezer év vérzivatarai közt ezt a mi édes, drága hazánkat. Az ősi erények ... között bizonyára a legfényesebbek közé tartozik az egri hősök bámulatos haditénye Dobó István vezérkedése alatt. Méltán helyezzük tehát a honalapítók szent ereklyéit e várba Dobó emlékéhez, mert egymáshoz legméltóbbak ők!" A majd 100 évvel ezelőtt elhangzott szavak ma is helytállóak. A honszerzés és a haza megvédése egymásra épülő és egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Az utóbbi évtizedek várbeli régészeti kutatásainak eredményei még inkább indokolják a díszsírhely itteni kialakítását. Kozák Károly régész a mai vár területén találta meg a X. századi Álmagyar település maradványait, ami feltehetőleg a Megyer nevet viselte. Temetőjét is O tárta fel a Setét-kapu és a középkori székesegyház környékén. További ásatási eredményei alapján differenciáltabb képet kapunk az egri püspökség alapításának körülményeiről is. Nagyon valószínű, hogy a Géza fejedelem korában megindult térítés - mint fejedelmi birtokot - elérte az Eger-völgy falvait, ahol a püspökség alapításának idején (1001— 1009 között) már jelentős számú keresztény élhetett. A feltárt több száz sír alapján az Egri völgy legnépesebb szálláshelye a X. század második felében Álmagyar és esetleg Felmagyar volt. A várdombon kialakított fejedelmi szállásterület, udvarhely fegyveres kísé-