Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 28.(Eger Vára Baráti Köre Eger, 1996)

Beszámoló az M3 autópálya 1996. évi régészeti kutatásairól

- Sürü szarmata telepjelenségek, többnyire különböző méretű méhkas alakú gödrök. Kronológiailag idetartozhat, bár a telepnél későbbi is lehet az a nagyméretű árok-védmű, mely megközelítőleg K-Ny-i irányban húzódik, és ami a magnetométerrel mért kb. 250 m-es szakaszon végig nyomon követhető. Betemetését késő római pénzérmék datálják. - Egy temetőrészlet, mely a tavalyi 10-zel együtt összesen 23 db ENy-DK irányítású sírból áll. A sírokat a kevés jellegtelen melléklet miatt (bronzgyürü, bronz karperec) eleinte vaskorinak véltük, ám azok inkább Árpád-koriak, esetleg még későbbiek. Az 1996-os ásatás során a fentebb említett, megfigyelt jelenségeknek csak mintegy felét sikerült teljesen feltárnunk, így az ismeretek további pontosítása érdekében újabb feltárási időszakra lesz szükség. Füzesabony-Gubakút (110,97-111,34 km-szelvény) Az 1995-ös ásatás során felfedezett újkőkori település maradványait 1996-ban további három nagy felszínen sikerült megfigyelni a márciustól júniusig tartó terepmunkálatok során. A két ásatási ciklus alatt megnyitott négy nagy felszínen - mely összesen kb. 8000 m

2 területet ölelt fel - négy, egymástól kb. 100-100 m-re elhelyezkedő, egymástól többé-kevésbé szabályos távolságban elhelyezkedő gödrökből, ill. azok között fekvő nagyméretű cölöpszerkezetes házakból álltak. A házak rövidebb oldalainál több esetben zsugorított csontvázas temetkezésekre bukkantunk. Az idén is sok tárgyi emléket gyűjtöttünk (edény-, szobor-, kő- és csonteszköztöredékek stb.), melyek szinte kizárólag a település gödreiből kerültek elő. A Füzesabony-Gubakútnál végzett ásatások eredményeként világos bizonyítékok kerültek elő arra nézve, hogy az Alföld E-i peremén, már a korai alföldi vonaldíszes kerámia készítésének időszakában - azaz az i.e. VII. évezred közepén és második felében -