Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 28.(Eger Vára Baráti Köre Eger, 1996)

Gerő Győző: A török Eger építészeti és régészeti emlékei

alapján a Kethuda dzsámi műszaki adatait. Ezek szerint ez is négyzet alaprajzú egy minárés dzsámi, amely típus legáltalánosabban elterjedt volt a hódoltsági területen. Sajnos, hogy a dzsámi előcsarnokára vonatkozó egyetlen utalás sem ismeretes. Ugyanis az ilyen dzsáminak négy oszlopon nyugvó három boltszakaszos, kis kupolákkal fedett előcsarnoka van, amely az északnyugati homlokzathoz csatlakozik. Eredeti állapotában hasonló lehetett, mint a pécsi Jakováli Haszán pasa dzsámija, amely ugyanezt a típust képviseli. A dzsámi négyszög alaprajzú terét kívül nyolcszögű dobon nyugvó kupola fedi. A mináré - amely ma egyedül áll - eredetileg a dzsámi szerves részeként egybeépült egy jelentős magasságig az épülettel, amely így stabilitást biztosított a kis alapterületű, de magas minárénak. Épp a hozzá tartozó és már több mint másfél százada lebontott dzsámi-épület következtében szabadon állóvá lett mináré komoly statikai problémákat vetett fel, amelyek sikeres megoldása biztosította a mináré további létet. Magáról az mináréról - amely városszerte ismert - csak röviden annyit, hogy annak süvege valószínűleg már a XVIII. század folyamán elpusztult, mert már azt a legkorábbi látképe is így, csonkán ábrázolja. Pyrker érsek a csonka minaret bádogkupolával fedeti le, majd 1897-ben Möller István restaurálja azt. Möller új kősüveggel egészíti ki a minaret. Utolsóként az Országos Műemléki Felügyelőség 1962-ben állagmegóvási munkákat végez, valamint a mináré statikai megerősítése is elkészült. Eger másik országos jelentőségű török emléke a Valide szultán fürdő feltárt maradványa. Építésének ideje valószínűleg a török uralom kezdeti időszakára - A XVI. század végére, vagy a XVII. század első éveire tehető. A törökök a XVI. század végén az anyacsászárnőt - a szultán anyját - nevezték Valide szultánnak, amelyről a fürdő a nevét is kapta. Mielőtt azonban a fürdő maradványait részletesen bemutatnám szükségesnek tartom ezt megelőzően néhány szót szólni általánosságban a török fürdőkről és azok eredetéről. Az iszlám világában - annak már korai szakaszában - igen jelentős szerepe volt a adókultúrának, amely szorosan kapcsoló-