Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 28.(Eger Vára Baráti Köre Eger, 1996)
Gerő Győző: A török Eger építészeti és régészeti emlékei
dott az iszlám rituális előírásaihoz. Az iszlám vallás megalakulását követő gyors terjeszkedése során korán kapcsolatba került az elfoglalt területeken a bizánci fürdőkkel, amelyek az antik hagyományokra épültek és annak mintegy folytatói voltak. A török fürdőknek két típusa van, az egyik a termálfürdő - az ilidzsa, vagy kaplidzsa -, a másik a gőzfürdő - a hamam. A két fürdőtípus között alapvető strukturális különbség van, amely az építészeti kialakításukban is nagymértékben megnyilvánul. Mindkét típusnál megtaláljuk az alapvetően szükséges három helyiséget, az előcsarnokot - dzsamken -, a langyos helyiséget és a forró helyiséget - a szidzsaklikot, amelyek a római fürdők alaprajzi beosztását követik. A különbség többek között ott van, hogy a termálfürdő vízellátását biztosító termálvíz egyidejűleg az előcsarnok kivételével az ún. „vizes helyiségeket" is fűti, másrészt az, hogy itt a forró helyiségben - amely egy nagyobb méretű kupolacsarnok - egy többlépcsős vízmedence van. Ezzel szemben a hamamban a medence helyét egy nyolcszögü, alacsony kőpódium foglalja el - a göbek tasi (köldökkő), amelyen fekve a fürdővendéget masszírozzák. A hamam „vizes helyiségeinek" fűtését egyben a víz melegítésére szolgáló kemence biztosítja, amelynek melege a római hypocaustum fűtőrendszerhez hasonló módon a helyiségek pilléreken nyugvó padozata alatti fütőcsátornákb an cirkulál. A hamamnál ezért a fürdő forró helyiségéhez - a római fürdők caldariumához csatlakozó részben van a kemence a fölötte lévő víztárolóval, valamint a kemence előtti a fütőkamrával. A továbbiakban rátérnék a Valide fürdő részletes ismertetésére. A hossztengelyével nagyjából észak-déli irányban elhelyezkedő fürdőépület alaprajza nyújtott téglalap. Az északi részében amelynek keskeny homlokzata a mai Dózsa György térre néz helyezkedik el a szabályos négyzet alaprajzú és eredetileg kupolával fedett előcsarnok. Bejárata a keletre néző főhomlokzaton nyílott. Az előcsarnok központjában csorgókút állott, amelynek alapjai és kávakövének darabjai is előkerültek. Ennek a kútnak a für-
