Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 25. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1993)
Sugár István: Az egri pasalik török várai (második rész)
lészen, úgy értein, hogy még harmadikat akarnak csinálni (nyilván e térségben, S. I.), de hogy hon, nem tudjuk, mert még a bégek keztek (közöttük, S. I.) meg nem egyenesiltekrajta... " Majd pedig október 26-a előtt a nárdomak küldött levelében a gyulai várkapitány már keserűen panaszolta el, hogy „...Az Tiszán túl (azaz az Alföldön, S. I.) a terek két kastélt csinála, egyik Csongrádon, másik Temerként, kit az négy hónappal (tehát már júliusban, S. I.) is megírtam volt, de senki vele nem gondola. Én innen hozzájok az Tisza, miatt nem férhetek, onnan (azaz a királyi kézben lévő észak- és északkelet-magyarországi részekről, S. I.) se Kassától, sem Egerről senki rá nem gondol, bizon az feldnek nagy kára lenne... " A csongrádi török paiánkvár karbantartása, építése láthatóan nagyobb munkát jelentett, mert 3 esztendő múltán, 1605-ben Húszéin szolnoki szandzsákbég a debreceni bírákhoz írt levelében olvassuk: „...a hatalmas császár várát, Csongrádot építtetem és csináltatom ... én magáin éjjel-nappal rajta vagyok és úgy csinálom a vitézekkel egyetemben ... mert igen elromlott és annak nem jó úgy állani... " Mivel a munkálatokra sem ácsot, sem pedig kovácsot nem adtak, most 200 szál deszkát, 100 gerendát, 10 oszlopot, mézet, vajat, lencsét, borsót és vágótehenet kért a debreceni bíróktól. 1665-ben, amikor Evlia Cselebi három ejálet várfelülvizsgálata során Csongrádon járt, ilyen képet rajzolt róla: „A Tisza partján négyszög alakú kis palánka, tömésfala (palánkfala) 10 lépés vastag. "A csongrádi török palánkvárnak 5 „erős bástya"-ja s két kapuja volt. Csongrádon 2 dzsámit, mecseteket, medreszét, kolostort, elemi iskolát, fogadót, csárszit és kis bazárt talált. Feltűnő, hogy a török élet egyik velejárója, a íürdő hiányzott Csongrádon. A várban egy-egy vámfelügyelő és építőmester is szolgált. Az előbbi a tiszai rév bevételeit kezelte. Csongrád a szolnoki szandzsákhoz tartozott. A török párkány helyőrsége létszámáról csupán három XVI. századi defter adata vall. Ezek szerint 1565-66-ban 112, 1568-69ben 129, 1577-ben pedig már 160 igazhitű harcos állomásozott ott. Evlia szerint viszont 1665-ben a csongrádi várban 200 katona teljesített ott szolgálatot. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egy 1626ból fennmaradt kimutatásában irreálisnak tűnő adatok szerepelnek: