Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 25. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1993)
Sugár István: Az egri pasalik török várai (második rész)
gyalogosból és lovasból egyaránt 300-300 katonája volt a csongrádi palánkvárnak. Amikor 1665-ben Evlia Cselebi ott járt, egy egri janicsárszerdárt is talált ott. Mindenképpen figyelmet érdemel, hogy 1675-ben mint katolikus települést tartotta számon a katolikus vizitátor. Ez pedig azt jelenti, hogy lakosságának egy része a török hódoltság alatt is magyarsága és katolikus vallása mellett kitartott. Csongrád 1686-ban szabadult fel a török hódoltság alól, de feltehetősen palánkvára nem pusztult el, mivel 1687-ben a tiszai határőrvidék keretében ott őrség állomásozott. A budapesti Postamúzeum birtokában lévő 1698-ban készült térkép Csongrádot még a karlócai békekötés előtt, a felrobbantandó várak, illetve katonai létesítmények sorában tünteti fel „Zongrad" név alatt. Lőrinczy Gábor régész szíves közlése szerint „a csongrádi vár és város török idejére jelen ismereteink szerint a csongrádi múzeumban őrzött egyetlen turbános sírkő utal. Ásatások a város területén az elmúlt 20 évben folytak, de publikációra érdemes eredményt nem hoztak " Méltán érdeklődésre tarthat számot, hogy végül a Tisza jobb, azaz nyugati partján települt mai Csongrád város, mely részén állott a törökök palánkvára. A kutatók nagyvonalakban felvázolták a helyét, melyet régi térképek és leírások alapján a mai belváros térségére tesznek. A Tisza Csongrádnál egy éles és nagy kiterjedésű, keleti irányú patkós alakú kanyarulatot tesz, s az abba benyúló földszarvon, a folyamkanyar „ torkában " állt a vizekkel egyébként jól védelmezett török erődítmény. Csongrád fölött ugyanis a Körös úgy torkollott a Tiszába, hogy annak vize az ún. „Kerekárok" íves lefutásában dél felől körülvette a települést, mielőtt a Tiszakanyarba ömlött volna. így azután részben a Tiszával, részben pedig a széles és mély Kerekárokkal köndvett területen — mely a mai Csongrád belvárosának felel meg -, vizekkel védett viszonyok között állott a törökök palánh'ára. Ennek megfelelően tehát Csongrád mintegy szigetenfeküdt, amint az Cyriacus Blödtner 1716-os térképe is hűen ábrázolja. Ez a felmérés nyújtja a legjobb információt a középkori
