Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 25. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1993)

Csiffáryné Schwalm Edit: A Heves Megyei Múzeumi Szervezet új kiállításáról

Csiffáryné Schwalm Edit A HEVES MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET ÚJ KIÁLLÍTÁSÁRÓL 1993-ban új, állandó kiállítással gazdagodott Eger. A megyeháza udvarán álló, volt vármegyei börtön falai között nyílt meg a „Heves megye és Eger a XVIií-XíX. században" című kiállítás. Az épület 1761-1765 között épült Josef Ignác Gerl tervei alapján. A homlokzatán lévő kálvária Singer Ferenc műhelyében készült, a rácsozat Fazola Henrik munkája. 1838-1839-ben bővítették az épületet, ekkor építették a harmadik emeletet. Az épület közepén állt a kápolna, s az ezt körülvevő folyosókból nyíltak a börtöncellák, a pincében voltak a sötétzárkák. Az építéstörténeti vizsgálatok során derült fény az épület egyedülálló jellegzetességeire: az alagútkéményes fűtésrendszerre, valamint a különleges WC- és szennyvízrendszerre. 1906-tól az 1980-as évek végéig a Megyei Levéltár kapott itt helyet. Az épület adottsága, a térbeosztás eleve meghatározta a kiállítás tervét. A műemléki helyreállítás láthatóvá tette az eredeti épületszerkezetet, amin nem változtattunk. Az egymástól elválasztott kis tennék azt a lehetőséget nyújtották, hogy mozaikszerűen villantsunk fel egy-egy részt Eger megyére kisugárzó, gazdasági- és kulturális életet meghatározó szerepéből, a megye és város történetéből, mindennapi életéből. Az épület középpontja a kápolna. A XVIII. század második felében készült, Bűnbánó Magdalénát ábrázoló oltárkép mintegy megerősítője a homlokzati, Golgota sugallta bűnbánásnak. Egerben Szent István király alapított püspökséget, az egyházmegyét 1804-ben emelik érseki rangra. A kápolna falán körben elhelyezett 42 db püspökportrét Eszterházy Károly püspök készíttette elődeiről. A földszint első termében Eger közigazgatási szerepéből kapunk változatos képet. A város 1756-tól, a megyeháza felépítésétől lett állandó székhelye Heves megyének. A XIX. század közepi