Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 25. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1993)

Sugár István: Az egri pasalik török várai (második rész)

Csongrádról. Eszerint világosan látszik, hogy Csongrád vára egy nagy szigeten állott, melyet a Tisza és a Kerekárok vize vett körül. A török vár helyére utalhatnak a csongrádi belvárosban az Öregvár utca és a VárkÖz elnevezések. (PUSZTA) SZER (Puszta) Szer Csongrádtól délnyugatra, a Tiszától nyugatra kb. 8-10 km-nyire fekszik, s észak felől Tömörkénnyel határos, déli szomszédja pedig Sövényháza. Szer monostort először 1233-ban említi egy oklevél, melynek 1 ezer darab kősó volt a javadalma, tehát itt ekkor már bizonyosan templom is állott (Szeregyháza). Trogmayer Ottó ásatásai alapján a templompot az egyik legrégibb magyarországi templomnak határozta meg. Györffy György a Bor (Kalán) nemzetség monostoraként említi, s valószínűleg a Boldogságos Szűz Máriának szentelt apátságnak adott helyet. 1322—37-ből ismerjük a templom László nevű papját. ,. A templomnak, mely kelet-nyugati tájolású volt, Trogmayer hét építési fázisát különítette el régészeti kutatásai alapján. Az első egyhajós kis templomocska volt, mely végül kéttornyú s háromhajós templommá épült ki. A bencések szentgalleni típusa ismerhető fel benne. Teljes kiépültekor a hossza 34,5 s a szélessége pedig 23,5 méter volt. A templom déli oldalán épült meg az emeletes kolostor, mely közvetlenül csatlakozott a templom déli falához. A monostor keleti szárnya 24, a nyugati pedig 18 méter hosszú volt, s az előbbi 9, az utóbbi pedig 8 méter széles. Az építményt már a X-XI. században kis, keskeny árok vette körül, mely később a monostort övező kettős arolo-endszeiré fejlődött. A tatárjárás után az egész építményt fallal és sánccal övezték Az első erődítéshez később a keskeny és nem túl magas, falat övező V—keresztmetszerű, 2 méter mély és 3 méter széles sáncárok járult Amikor pedig ez az árokrendszer idővel megtelt, kívülről újabb árokkal övezték a kis erődítményrendszert.