Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 24. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1992)

Sugár István: Az egri török vilájet várai (első közlemény)

zsa Ferenc tér az 1969. évi mérnöki felmérés szerint 89,2 m magasan fekszik balti alapszintre vonatkoztatva, s ez képezi Törökszentmiklós belterülete legkiemelkedőbb pontját.

173 Sajnos, jelenleg nem rendelkezünk semminemű régészeti, avagy levéltári adattal arra nézve, hogy a török „külváros" hol terült el. De bizonyosnak tekinthető, hogy az közvetlenül a várral határosán, azzal szomszédosán feküdt, annak déli-délkeleti mellékén. Tóth Sándor még az 1940-es években, a mai November 7. tér telkein felderítette az ároknyomokat, melyek a város palánkjai övező vizesárokra utalnak.

174 Még Eger elvesztése előtti évtizedek során a balaszentmiklósi palánkvár rendszeresen szolgált magyar végváriak támadási céljául. 1575-76-ban, 1581-ben az egriek, ónodiak, tokajiak, szatmáriak, kállóiak, ecsediek sorozatosan hajtottak végre támadásokat ellene.

175 1560-ban pedig Karácson György anabaptista vallási rajongói vonultak a „castellum Sancti Nicolai" falai alá, azt hirdetve, hogy harsonáik szavára - miként Jerikó falai - leomlanak, avagy a tűz martalékává válik a török erődítmény.

176 1 576. december 12én Musztafa budai pasa egy panaszlevele szerint már „gyújtószerszámokkal" támadtak a magyar végváriak a palánkvárra.

177 A balaszentmiklósi török vár katonai jelentőségét, illetve veszélyeztetett helyzetét tanúsítja Csáky Mihály kancellárnak 1562 januárjában, Báthory István váradi kapitányhoz intézett levele is, mely szerint „a temesvári pasa ... azt izente, hogy indul 400 emberével, tegnap Lippán volt, onnan Balaszentmiklósra siet, hogy a kastélyt hamar megsegíthesse..."

178 A török erődítmény ellen a legjelentékenyebbnek Miksa főherceg 1595. évi támadása bizonyult, amikor seregével (Tisza-) Csegénél átkelve a Tiszántúlra, az egyedül járható debreceni úton Szolnok felé vette az irányt, s közben természetesen útbaejtette a szentmiklósi castellumot is. Nemcsak a települést, de a várat is felégették, s falait a földdel tették egyenlővé, sőt a vár közepén állott nagy, kerek tornyot is lerombolták, a vizesárkokat pedig betöltötték. Ekkor a palánkvárban 9 darab „Feld-Stücklein"-t, azaz kisebb kaliberű falkonétát s néhány duplaszakállast találtak.

179 Balássy Ferenc - Törökszentmiklós tudós kutatója - szerint Balaszentmiklós városát a hódítók újból benépesítették, de a palánkvárat csak 1657-ben építették újjá.

180 II. Rákóczi György 1659. április 11-én azonban a török külvárost újból felperzsel tette, s talán