Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 24. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1992)

Sugár István: Az egri török vilájet várai (első közlemény)

hozzásegít annak megközelítő pontossággal való meghatározásához. Eger várának 1552 évi ostromara Szolnok felől felvonuló török hadsereg behódoltatta ugyan Hevest, de a XVI. század későbbi néhány évtizedében magyar földesuraik ott szabadon gyakorolhatták feudális jogaikat.

49 Az ellenség világosan felismerte Heves részükre kiváló stratégiai helyzetét; ugyanis Budáról, majd pedig 1544. után Hatvan birtokában jó lelietőség nyílott részükre arra, hogy a Tiszán innen, Heves vármegye déli, sík térségén át portyázó, pusztító rajtaütéseket hajthassanak végre Borsod megye területén. Verancsics Antal püspök, aki az 1550-es évek utolján, a 60-as évek elején Egerben tartózkodott, leveleiben rendszeresen beszámolt a budai pasa e területen át végrehajtott katonai vállalkozásairól. A püspök 1559. március 13-án arról tett jelentést Habsburg Miksának Bécsbe, hogy a budai beglerbég „lélekben" („in animo") Egertől 35 km-nyire fekvő Hevesen castellumot, azaz palánkvárat emel, hogy gátat vethessen az egri végvári vitézek fegyveres vállalkozásainak.

50 Tehát a törökök már 1559-ben komolyan foglalkoztak Hevesen palánkvár építésével, de ezekben az esztendőkben az ellenség tervéből nem lett semmi. Vejsz budai pasa egy 1579. október 3-án írt panaszleveléből tudjuk, hogy 70 török „lovas Egör fele mönt volna, azaz semmi ellenköző dologra nem möntenek, valami eledelért Hevessé möntenek volt, az egriek ottan közel lesben lévén rájuk ütöttenek, megh verték üketh, kit le vágtának s kit elvittenek bennök..."

51 Soós Imre, Borovszky Samu meg nem nevezett forrására való hivatkozással 1584-ben határozta meg a hevesi török palánkvár építését.

52 Egy 1588. május 13-án kelt irat szerint „Nagy Heves mezővárost ... már néhány évvel ezelőtt" a bég zsarnoksága „elpusztította", de még egyetlen szóval sem említi, hogy ekkor itt váruk állott volna, pedig mindenképpen nem hagyta volna szó nélkül azt.

53 Hevesnek a törökök által való 1588. előtti évek egyikében való elpusztítását minden bizonnyal ott palánkvár építése követte. Ugyanis 1598-ban Hevesen a már évekkel korábban megépített törökpalánkvárjavítására a gyöngyösieket vették igénybe.

54 Heves mezőváros elpusztításával s ott erőd építésével jól összecseng az a tény is, hogy a törökök nem tűrték meg az erős egri magyar várhoz oly közel fekvő település területén a hazai la-