Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 24. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1992)
Sugár István: Az egri török vilájet várai (első közlemény)
kosságot, hanem elűzték őket otthonaikból, úgyannyira, hogy azok a nagy kiterjedésű hevesi határ északnyugati szögletében Kis Heves néven egy új oppidumot hoztak létre, melyet egy 1635-ös összeírás „újonnan keletkezett"-nek említ. 55 E folyamat révén a törökök lakta ősi Heves, a magyarok lakta Kis Hevessel szemben, a Nagy Heves nevet nyerte. Tehát méltán feltételezhető, hogy Heves mezővárosnak az 1588. előtti egyik évben való elpusztítása nyomán vetették meg a törökök lábukat a városban, azért is említik akkor a települést már Nagy Hevesnek. Az 1978-ban megjelent Heves megye műemlékei c. tudományos monográfia cikkszerzője szerint a néphagyomány azt tartja, hogy „a lievesi vár ott volt, ahol a hevesi templom van, s a hevesi templom a vár köveiből épült. " 56 A nép azonban annyiban téved, hogy a hevesi plébániatemplom 1969. évi restaurálása során gótikus ablakok, ajtókeret és kapurészlet került elő, melyek természetesen lényegesen régebbi építésűek, mintha a templomot később, a török vár köveiből emelték volna. Különben is bizonyosan állíthatjuk, hogy a hevesi török erődítmény palánképítésű volt, s althoz a dél-hevesi részen építőkőhöz nem is juthattak. Eger vára 1596. évi elfoglalása utáni egy összeírásában ezt olvassuk: ,,Nagy Hevest az egri török élte", 51 azaz az egri vilajethez tartozott. Oly mértékben elkülönült a két Heves egymástól, hogy például egy 1664. évi határozat értelmében Nagy Heves határát a kis hevesiek nem is élhették. 5 * A hevesi paiánkvár török helyőrsége gyakorta harcban állt a messzi földekre elportyázó magyar erőkkel. Például 1630-ban a török végvárvonal megtámadása alkalmával 60 janicsár esett a végváriak fogságába, akik közül 4 igazhitű a hevesi vár védelmében jutott magyar kézbe. Az ónodiak, a szécsényiek, a nógrádiak és a gyarmatiak ebben az esztendőben nem kevesebb, mint 32 hevesi török harcost ejtettek foglyul. 59 Heves török palánkvárát támadó magyar végvári katonák számára jó rejtekhelyet biztosított a város körül elterült erdőség, ahonnan ki-kicsaphattak az ellenségre. Ezen úgy segítettek a hevesi törökök, hogy kiirtották az erdőket, „mert féltek kijárni Hevesrűl." Mihelyt ugyanis az erdőre mentek, a magyar végváriak „ottan az erdőben lappangtak és mindjárt elkapták a törököket ... s ha kézre kaphatták -vallják-, elvitték rabnak Fülekre vagy Szendrőbe." 60
