Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 24. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1992)

Sugár István: Az egri török vilájet várai (első közlemény)

Sugár István AZ EGRI TŐRÖK VILAJET VÁRAI (Első közlemény) Eger vára a török hódoltságnak, - miként az közismert - a magyar végvárvonal egyik legfontosabb katonai bázisa volt. De az már a Híradó olvasói előtt minden bizonnyal kevéssé ismeretes, hogy a várnak 1596 őszén oszmán kézre jutása után ott III. Mohamed szultán Eger székhellyel vilajetet (más néven ejáletet, vagy pasalikot) szervezett,

1 kialakítva az alája rendelt hatalmas magyar területet felölelő legnagyobb közigazgatási-katonai területi egységet. Az első kérdés, ami ezzel kapcsolatban felmerül: mely magyarországi területre terjedt ki az egri vilajet? Legelőször is Heves és Külső-Szolnok vármegyéket, valamint a Jászságot és a Nagykunságot foglalta magában. A vilajet határa a továbbiakban Szolnok alatt az Alföldet délnyugati irányba keresztezve átszelte, de úgy, hogy kikerülte Kecskemét, Nagy- és Kiskőrös, valamint Cegléd városokat - melyek mint szultáni házbirtokok a budai vilajet területéhez tartoztak -, s Kalocsához közel, északra érte el a Duna vonalát. Innen a nagy folyam képezte az egri vilajet határát a tiszai torkolatig, majd ott északra fordulva, a Tisza nyugati partján húzódott Csongrád közelében a Körös torkolatáig, Ihnen a Körös képezte a határt a Berettyó torkolatáig, ahonnan azután a Berettyó mentén vonult a határ vonala, amíg az elérte Külső-Szolnok megye keleti határát. A továbbiakban azt követve, rátért a vele szomszédos Heves vármegye keleti határára, s azt a Tiszán innen is követve érte el Eger térségét. De az egri vártól keletre csekély 15 km-nyire, a vilajet egy legkeletibb fekvésű kis kiterjedésű kiöblösödésében Egerhez tartozott még Cserép vára. Az egri vilajetet a Duna és a Tisza hosszú szakaszon, a Körös és a Berettyó pedig rövidebb szakaszon határolta el a szomszédos kanizsai, temesvári, illetve később a váradi pasaliktól. Északnyugaton és az Alföldön a budai ejálettel volt szomszédos. 1663-tól pedig északon, a nógrádi hegyes vidéken az újvári pasalikkal volthatáros.

11 (1. ábra) Ez utóbbi mondatban közöltekkel kapcsolatban el kell mondani, hogy a törökök 1664. évi hadjárata során valamelyest bővült