Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 24. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1992)

Sugár István: Az egri török vilájet várai (első közlemény)

az egri pasalik területe, Nógrád vármegyére kiterjedően. A nógrádi magyar végvárak 1593. és 1663. között a bányavárosi főkapitánysághoz tartoztak,s (Ersek)Új várból kapták a parancsot. Az 1663-as nagyobb török hadjárat során, miután Újvár is a hódítók kezére jutott, 27 napos véres ostrom után Nógrád várát is elfoglalták, s azt az újonnan kialakított újvári vilajethez csatolták. Pálmány Béla, a nógrádi várak történész- szakértője szerint még tisztázatlan, hogy mely várak tartoztak ekkor Nógrád várához, mivel Damasd erődítménye már korábban elpusztult, Drégely mellett emelt Palánkot és (Balassa)Gyarmatot a törökök nem tartották érdemesnek megerősíteni és katonailag megszállni. De az ekkor ugyancsak elfoglalt Szécsény, Buják és Hollókő várát az egri ejáletbe olvasztották.

2 így azután az 1663. évi török hadjárat hódítása nyomán három várral kibővült az egri pasalik területe. Az egri vilajet felállításakor, 1596-ban a hatvani, a szolnoki, a szegedi szandzsákra oszlott, de a fenti török területszerzés nyomán a szécsényi vár székhelyével újabb szandzsákkal bővült. Erre több szécsényi szandzsákbégi levél is utal, például 1670-ből

3 és 1677-ből.

4 Az elsőnek említett esetben a hatvani és a szécsényi szandzsák élén ugyanazon bég állott. E nagy kiterjedésű török tartomány tehát a katonailag ténylegesen kézben tartott magyarországi hódoltság hadászatilag rendkívül fontos térségét ölelte fel. A hódoltság északkeleti bástyája volt, de ugyanakkor nemcsak a Tiszántúl, de az Alföld jelentős területére is kiterjedt. A hódítók által katonailag megszállt magyar területnek részben az északkeleti-keleti részét képezte, a váradi pasaliknak 1660-ban való felállításáig. De semmiképpen sem elhanyagolható szerepet töltött be az Alföld nagyobb déli felében is. De közel sem csupán katonai (hadászati, harcászati) szereppel bírtak a török pasalikok, hanem egyben biztosították a hódítók adóbehajtását is. Az egri vilajet tehát 1596-ban oly nagy területet foglalt el, mely észak-déli irányban kb. 350 km-re, legnagyobb kelet-nyugati szélességében pedig kb. 100 km-re terjedt. A későbbiek folyamán pedig, 1664-től a legnagyobb észak-déli kiterjedése elérte a kb. 340 km-t. Az egri pasalik a közepe táján, kb. Csongrád szélességében meglehetősen összeszűkült a temesvári vilajet rovására. A vilajet területén jelen tanulmányunkban vizsgálat alá vonjuk a török kézben volt erődítményeket, lett légyenek azok kőépí-