Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 23. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1991)

Sugár István: A szikszói csata 1588-ban Istvánffy Miklós leírásában

Sugár István A SZIKSZÓI CSATA 1588-BAN ISTVÁNFFY MIKLÓS LEÍRÁSÁBAN Az egri végvári katonaság haditettei elsősorban, - s ez természetes is - az 1552. évi nagy török ostrom kivédéséből ösmeretesek. Az azonban már kevéssé közismert, hogy az egri vitézek merész vállalkozásaira távol Egertől is sor került. Közel sem csak Heves megyében álltak helyt, de például a távoli Kalocsán is rajtaütöttek a törökökön, máskor pedig éppen Balassi Bálint 50 lovas hadnagy részvételével - Pest megyében egy "sokadalom"-ra, azaz vásárra csaptak le. Máskor pedig a távoli Szabolcs vármegyében, vagy éppen a szomszédos Szolnok megyében támadták meg az országrabló ellenséget. Az egriek valóban igazi nagy ütközetet egyszer víttak a hódítókkal, s azt is szép, nagy sikerrel Rákóczy Zsigmond főkapitány vezetésével. Az Egri Vár Híradója 1983- évi 18. számában már közreadtam Tardi György históriás énekét

, a "

História Szikszoviensis

"-t, természetesen nem mint valami jeles szépirodaimi alkotást, hanem a csata után mintegy két hónap múltán, az ütközet színhelyéhez közeli Zemplén megyei Olaszliszkán írt tudósító ének

et. Tardi munkája a személyi adatok gazdagságával és az események valósághű leírásával arról tanúskodik, hogy kis históriás éneke adatait a csata közvetlen résztvevőitől, nyilván egriektől is szerezte. A Tardi-féle tudósító éneknél lényegesen pontosabb és hitelesebb Istvánffy Miklós igen fontos, latin nyelvű munká jában található leírás, az 1588. évi szikszói csatának. Mivel Istvánffy művének magyar nyelvű fordítás-válogatása sajnálatosan mellőzte a szikszói csata leírását^, ezért Szabó János Győzővel, az Egri Vár Híradója akkor még élt tudós szerkesztőjével való megegyezés alapján elkészítettem a la-