Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 23. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1991)

Sugár István: A szikszói csata 1588-ban Istvánffy Miklós leírásában

1

7- Szombat : Rimaszombat. 18. Ez az eset is azt tanúsítja, hogy a magyar végvárvonalról állandóan éber figyelemmel kísérték a törökök minden mozgolódását, hogy azután szükséges esetben jól összehangolt gyors együttműködéssel lépjenek fel az ellenség ellen. 19. A jól értesült Tardi György szerint is e körüli létszámú volt a török sereg: 12 ezer fő. (Tardi, 1983. 391. sor.) 20. ISTVÁNFFY Miklós szerint az alábbiak nyomán 2259 (helyesen: 2259) főnyi volt a keresztény erő, amit ha összevetünk a közölt 12 ezerrel, az közel sem egyharmadot jelent. De az ellenség jelentékeny létszámbeli fölényben volt, az adatok alapján 4,5-5-szörösét tette ki a keresztény erőnek. 21. RÁKÓCZI: Rákóczy Zsigmond ekkor Eger vár főkapitánya volt. 1544-ben Abaúj vármegyei Felsővadászon született. 1584 és 1587 között szendrői várkapitány, majd pedig 1588-tól 1591-ig az egri vár főkapitánya. 1593-ban az u— ralkodó a Rákóczi-ház régi nemességét megújító és címerét bővítő ünnepélyes alakban oklevelet állít ki részére. Az 1597. május 17-én kelt oklevél Rákóczi Zsigmondot mint bölcs, kitűnő hadi érdemekkel, jeles vezéri talentummal ékes férfiút nagy dicsérettel halmozza el, és az 1588. évi szikszói csatában aratott győzelmén kívül megemlíti még a szendrői kapitány korában vívott kazai, s az első szikszói diadalát is. A jelenleg tárgyalt második szikszói csatáról azt említi az oklevél, hogy ott vitézségévei,az egriekkel serényen forgolódván,

"mint bá tor oroszlán" rohant és küzdött a roppant túlerő ellen, amíg csak le nem győzte az ellenséget. Borsod vármegye főispánja, erdélyi kormányzó, majd pedig 1607. február 8-án Erdély fejedelme lesz, mely méltóságáról 1608. március 3-án leköszönt és felsővadászi birtokára vonult