Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 23. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1991)

Sugár István: A szikszói csata 1588-ban Istvánffy Miklós leírásában

vissza, ahol azután még abban az esztendőben, december 5-én elhunyt. (Trócsányi, 1989- 57-110. - Szabó, 1982. 23-26. - Nagy IX. 1862. 600.) 22. BALÁZS DEÁK István: A jónevű katonafamíliából származó ifjú 1557-ben Zolthay István egri várkapitánysága alatt kezdte meg, mint lovastiszt végvári katonai szolgálatát, pályáját. Egy sor török elleni hadi vállalkozás részese. 1582-ben lett főhadnagy. Híressé nevét az 1585. augusztus 24-én végrehajtott mezőtúri vásáron való rajtaütésen szerezte. 1587-ben Ungnád Kristóf egri főkapitány helyettese. Az 1588. évi szikszói győzelem után kérésére királyi adományul megkapta a gyulai várhoz tartozó Győrt és Berényt. 1592-ben Kondorost nyerte el adományul az uralkodótól, de még ugyanazon évben Szikszónál nagy török túlerővel szemben vívott csatában fogságba esett, s a konstantinápolyi Héttoronyba zárták. E borzalmas fogságából csak 1598-ban szabadult ki, amikor Pálffy Miklósnak az elfogott Hasszán füleki bég ellenében sikerült kiváltania. (Szabó, 1982.26-28. - Takáts, 1922.337-376.Nagy I. 1857. 12.) 23. BÁRCZI János: Istvánffy Miklós munkájában téved, ugyanis nemes Barczay Jánosról van szó. Barczay János az egri vár "angaristás" (azaz negyedévi fizetésű) nyolclovas tisztje volt, s egyben Sarud püspöki falu (Heves megyében) officialisa. (MOL. E554.) 24. ISTVÁNFFY Miklós azon állításával kapcsolatban, hogy Figer várából 1500 katona vonult fel a szikszói csatára, mindenképpen nemcsak célszerűnek, de szükségesnek is látjuk vizsgálat alá venni ebben az időben az egri katonaság létszámát, hiszen rendelkezésünkre áll a várszámadás ebből az esztendőből. (MOL. E 554. 34. csomó Fol. lat.2128.VII. kötet.) De figyelembe kell vennünk a Rákóczi Zsigmond részére adott királyi instrukciót is 1588.