Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 17. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1982)

Szabó János Győző: Az egri vár főkapitányainak rövid életrajza

tett végintézkedését, újra végrendelkedett, Kutassy János hercegprímás és a már nyitrai püspök, Ferenc fia jelenlétében. Hertneki kastélyában halt meg 1598. szeptember 24-én. IRODALOM Sörös Pongrác, Ghimesi Forgách Simon báró, Századok 1899. UNGNÁD KRISTÓF Szlovén származású, ausztriai nagybirtokos családban született 1530 körül. Apja Johann Ungnad von Sonnegh (Sonneck) báró, jelentős katonai pályát futott be, Stájerország főkapitánya volt, majd a szlavón és horvát végek generálisa. Ezek mellett Ferdinánd tanácsosa, Várasd megye örökös főispánja. 1541-ben aláírta és minden erejével támogatta az alsóausztriai protestáns rendek szabad vallásgyakorlásának a kérvényét. 1547. után összekülönbözött buzgó lutheranizmusa miatt a királlyal; a szász wittenbergi hercegség területére emigrált s itt a Münchof-i kastélyban nyomdát alapított szlovén és horvát nyelvű vallási művek (teljes bibliafordítások is!) kiadására. 1564-ben halt meg csehországi utazása közben. Temetése után valamennyi a kormányzat számára elérhető kiadói termékét máglyákon elégették. Családját buzgó lutheránussá nevelte. Hat fia közül csak Kristóf szolgált Magyarországon. Ungnád Kristóf a pálya kezdetén Várasd megyében, majd a szlovén végeken szolgált. 1557-től maradt fenn az első adat katonai sikeréről; ekkor Kaproncánál csapatával tönkrevert egy török sereget. 1560-as évek elejétől Szentgyörgyvár (Gyurgyevác) prefektusa, 1565-től Várasd megye főispánja. 1563-tól jegyben járt Losonczy Annával. Ismerkedésük feltehetőleg Ungnád Ádám révén történt, aki feleségével, Thurzó Erzsébettel egy ideig Temet vény ben lakott, Vágcsejtével szemben, ahol Losonczy István özvegye és leánya rendezkedett be. 1567. áprilisában tartották meg a menyegzőt. Honosították és a királyi tanács tagja lett. Ungnád első főkapitánysága Egerben Az 1569 év júniusának a vége óta vezető nélkül volt a vár (elődje, Forgách Simon eltávoztával), mégis csak októberben iktatták be tisztségébe. A kirendelt bizottság főemberei Rueber János kerületi főkapitány, Kielman András haditanácsos, Fejérvári János kamarai tanácsos Kapitányi instrukciója november 29-én kelt (!). Kinevezésekor Heves és Borsod megyék főispánjává tették, s megtartotta a Várasd megyei főispánságot. Heves megyei alispánja 1512-ig Szentgyörgyi László, ezután Recski György volt. Provizora Ghemes Ferenc (a korábbi katonai helyettes), annak 1571. évi haláláig. Ezután Körösi Mihály volt az udvarbíró 1576 áprilisáig. Katonai helyettese 1573-ig Barius István, azután 1575-ig Korláth Kristóf és Űjházy Lőrinc. 1575 tavaszától Simon Antal, a volt gedővári kapitány. A magyar gyalogság kapitánya Nagy Gergely volt, a németeké Lazarus Holdschau (1573. évi haláláig). Szarvaskői kapitánya Balay Kálmán volt. Személyi titkára Fejérvári Imre.