Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 17. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1982)
Szabó János Győző: Az egri vár főkapitányainak rövid életrajza
A katonai állomány 1572-ig összetételében a Forgách parancsnoksága idején kialakultnak megfelelő: 500 magyar lovas, 300 magyar gyalog és 100 német gyalog képezte a vár őrségét, a kisszámú tüzérségen kívül. Ungnád már 1569-ben 100 fővel lecsökkentette a magyar gyalogság számát. Az uralkodó és a Felső Részek főkapitánya szorgalmazására 1572ben a magyar gyalogság létszámát további százzal csökkentette, a német gyalogságot pedig egy zászlóaljnyira (250 fő) emelte. A németek a jogi személyzettel, dobossal, trombitással, zászlóvivővel stb. a 300 fős létszámot is elérték. 1573-ban német vértes lovasok (cataphracti) is megjelentek, de csak 1576-tól vált 50 körüli létszámuk véglegessé. Az egri várőrség két katonai akciójáról tudunk: 1573-ban Kalló vára építésének biztosításánál jelentős egri lovas csapat is jelen volt (a kassai és a szatmári mellett). 1575-ben Bekes Gáspár erdélyi vállalkozásában is részt vett Báthory István ellen 200 fős egri lovascsapat Balay Kálmán vezetésével. 1573-ban a török kihasználta a vár lovasságának a távollétét, s az Eger környéki falvakat kifosztotta. Ungnád ezért nov. 19-én Felnémet, Nagytálya, Maklár, Felsőtárkány és Szőllőske részére adómentességet kért. 1571 tavaszán árulás folytán török kézre került Gedő vára, amely Ungnád felügyelete alá tartozott. A várépítkezés jó ütemben folyt. Ez ügyben kirendelt bizottságok 1570-ben, 1571 és 1573-ban elégedettek voltak. Az építkezésekért az udvarnál Poppendorf Ferenc kamarai tanácsos volt a felelős. A vár építésze továbbra is a kerületi főépítész Ottavius Baldigara. A kivitelező munkák vezetője (prefectus coementariorum) Jakab Lobersee (alius Falubrese) volt. Az építésfizető mester (solutor structurae) szerepe megnövekedett, e tisztet Lahner Lipót viselte. A hadfelszerelés felelőse (magister armentarii) Khurczenkircher Lipót volt. Az építési ellenőr Eisler János. 1569—2576 között lebontották a szentélybástyát, megépítették félig a mai DK-i bástyát, a Zárkándy-bástyát kiegészítő ÉK-i füles bástyarészt, a kettő közötti falszakaszt és a mély árkot. Megkezdték a külső vár DK-i füles bástyájának az építését, a Föld-bástya kőből való újjáépítését. Ungnád parancsnokságának első két évét vallási szempontból a szentháromságtagadók mozgalmának az elfojtása jellemezte; lelkészeiket bebörtönöztette, kivégeztette. Ebben a helvét konfesszió gyülekezete és a katolikusok egyként a segítségére voltak. Ezután, 1572-ben, Eger protestáns parochusa, Szikszai Bálint is zaklatásnak volt kitéve. Ungnád a lutheránus konfesszióra szorította, majd életveszélyesen megfenyegette. Szikszai ezért Debrecenbe távozott, ahol 1573-tól a város parochusa lett. Ungnád 1574-ben a kor egyik híres lutheránus teológusát, Magdeburgi Joachimot hívta meg Egerbe, és a magyarul nem tudó lelkészt a katonák lelki vezetőjévé tette, aki végül is 1575 első negyedévében érkezett meg. Ungnád a katolikus egyháznak nem járt a kedvében, a jogtalanságok megtorlására sem gondolt. 1575-ben, az egri katolikus plébános halálakor a protestáns nemesség lefoglalta a házát, malmát. Szőllőske falu plébániáját és javadalmát is egy prédikátor részére kobozták el. Még 1572-ben leköltöztette a káptalan az irattárát a várszékesegyház egyik tornyából. Ekkor szállították el Kassára, a kerületi főkapitány utasítására a templom megmaradt remekmívű bronz keresztelő kútját. A káptalan restauráltatta a Szt. Mihály templomot és a kor ízlésének megfelelő új oltárt építtetett.
