Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 15. (Eger, 1979)

Sugár István: Miként jutott török kézre Eger vára? III. Mohamed szultán 1596. évi hadjárata

lüket kitépik. A vélemények megoszlanak, hogy a barbár vérfürdőt a vallonok vagy pedig a németek követték el, de ,a ítörök táborban megesküsznek a harcosok, hogy megtorolják a hlttestvéreiken elkövetett kegyetlenkedést.

3

'' Barton követtől tudjuk, hogy olyan mélységes a szultáni sereg katonáinak a felháborodása, hogy a nagyvezérnek janicsárokat, kell kivezényelnie a sereggel utazó s elbocsátásukat váró osztrák követségi férfiak védelmére.

35 A jól értesült Ortelius úgy tudja, hogy 3 ezer embert gyilkoltak le Hatvan elfoglalása után a nyugati zsoldosok

3(1 Ekkor azonban még nem sejti senki, hogy ezt a borzalmas embertelenséget Eger vára elfoglalása után torolják meg a győztes oszmán katonák. Pecsevi Ibrahim, Dzsingala Zadeh pasa ,,gondatlanság"-ának tulajdonítja a török felmentő csapatok teljes passzivitását. „Az egész iszlám sereg ócsárolja őt. de semmi sem történt, s egyetlen feddő szó sem érte Őt."

37 Nem hiába fia a nagy tiszteletben állott elhunyt nagyvezérnek. Színám pasának. A török elleni hadviselésben igen járatos Pálffy Miklós Hatvan birtokba vétele után azt javasolja az osztrák vezéreknek, hogy rohanják meg a Szolnoknál tétlenül tanyázó török felmentő csapatokat. De Miksa főherceg, a régi hagyományokhoz híven, ekkor már Bécs és Ausztria fedezésére gondol, és minden támadó akciót megtilt™ és seregével hátat fordítva az elfoglalt hatvani várnak, a közelgő szultáni sereg elől Vác alá vonul vissza.

39 Szabaddá válik tehát az út III. Mohamed szultánnak és hadseregének Eger felé. . . Mohamed katonái harci kedvének felpezsdítésére, a várható egri ostromra való tekintettel zsoldkövetelésüknek eleget téve, ezer-ezer akcsét fizetett kÜ mindéin harcosának.

w A török fősereg a Tisza mentén az Alföldön haladva Szolnokra érkezik, ahol a hatvani vérfürdőre való megemlékezésül „gyászból", Barton szerint, három/'

1 Kjátib Cselebi szerint két napot pihen/'

2 Itt csatlakozik az egri ostromra vonuló sereghez a tatár kán fivérének, Feth Giráj vezetésével 1 ezer harcos.'

13 Más források'''

1 30 ezer tatárt említenek, — feltehető, hogy népes csapatok már Belgrádnál vagy Dél-Magyarországon csatlakoztak az oszmán hadhoz. A Tiszán fel haj ózott tüzérséget és nehéz lőszert kirakták, majd szekerekre pakolják és felmálházzák. A tüzérség szállítása Szebrencs aga feladata volt, akinek sikerült egy kompokon támadó 700 főnyi magyar csapat elől megmentem az oszmán sereg nagy értékeit/'

5 Az így kiegészült sereg, miután rendezi sorait, megindul Eger felé. Az előhadat Dsáfer pasa és a karámáni

ai beglerbég, Házer pasa csapatai alkotják/'

6 III. Mohamed szultán harcosai 1596. szeptember 20-ánérkeznek meg a vár alá. Kjátib Cselebi

47 és Naima/'

8 Decsi János.

49 Jansonius és Chronica Leibitzeriana

50 szerint az érkezés napja szeptember 21. Az angol Barton és Glover szerint szeptember 22.

51 Cogonaira főhadmérnök Elger várában szeptember 20-át említ emilékiratában.

52 Figyelmet érdemel Ortelius közlése, mely szerint Trzka cseh hadnagy seeptember 23-án azt jelenti Miksa főhercegnek a várból, hogy az ellenség szeptember 18-, 19- és 20-án szállta meg Eger környékét.

53 Istvániffy Miklós mindenképpen téved, amikor szeptember 27-ében jelöli meg a török sereg érkezésének időpontját Eger alá.

54 Ügy vélem, hogy az 1—2 napos eltérések oka azzal magyarázható, hogy egyik szerző az ellenség szórványos felbukkanásának, mások pedig tömegesebb beérkezésének időpontját vette figyelembe.