Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 15. (Eger, 1979)

Sugár István: Miként jutott török kézre Eger vára? III. Mohamed szultán 1596. évi hadjárata

AZ EGRI VÁR ÉS HADINÉPE Eger kimagasló stratégiai helyzete több tényező eredője. Egeren, a „Felföld kapujá"-n át vezet az egyik legfontosabb összekötő útvonal a búzatermő-állattenyésztő Alföld s a Felvidék gazdag bányavárosai kö-: zött. A királyi Magyarország fővárosát: Pozsonyt s a Habsburg császárvárost: Bécset az Egeren át húzódó kulcsfontosságú út köti össze Erdéllyel, annak legkritikusabb pontján, ahol az a hegyvidéket elhagyva a síkságra tér. A nógrád-honti várak, Hatvan, a Jászság és Szolnok térségét felölelő török hódoltság északkeleti irányba való terjeszkedésének a közvetlen hatósugarába eső egri vár vethet gátat. Egerből figyelemmel kísérhető a budai, a hatvani és a szolnoki törököknek minden kelet-északkelet felé irányuló, s komoly veszedelmet jelentő katonai akciója. Eger helyzetének az is aláhúzza katonai jelentőségét, hogy a Felvidék katonai központja: Kassa felé vezető jelentős útvonal őrizetét is elláthatja. Egerből, mint erős végvári bázisból messze területek (Pest térsége, a Duna—Tisza köze) mozlim megszállói rajtaütésszerűén háborgathatok. Ezeknek a tényezőknek a jelentőségét az oszmán hódítás kibontakozása meghatványozza. A XVI. század utolján az ország szivének kulcsfontosságú végvárai közül már csak Eger és Kanizsa kerülte el a bukás tragikumát. Az egri vár az 1552. évi török ostrom súlyos pusztításai után, az évtizedek során nemcsak újjáépül, de egyre inkább korszerűsödik is, Bécs a drága pénzen megvásárolt viszonylagos békeévek alatt a végvári rendszer kiépítésén belül súlypontilag kezeli Eger vára korszerű kiépítését. Hosszú és alapos fontolgatás után a várépítészet oly kimagasló szakértőjének, mint Octavio Baldigaranak a tervezetét fogadják el, s aszerint indul meg az erődítménynek a haditechnika igényével lépést tartó modernizálása. Az egri püspöki és káptalani birtokok jövedelmét, több vármegye hadiadóját és parasztjainak robotját évente 4-5 ezer forinttal toldja meg a kamara.

55 Különösen a külső vár korszerűsítése jelentős. A nyugati fekvésű s terepadottságai miatt erősen veszélyeztetett várrész vastag kőfalainak szögletein három fülesbásiya (új-olasz típusú) épül. A belső várban ilyenből éppen a külső vár felé tekintő oldalon kettő létesül. A belső és a külső várat elválasztó széles, mély árok oldalait magas kőfalak szegélyezik, s úgy az északi, mint a déli végén harántfal zárja le. A közlekedés a két várrész között az árkot átívelő s lehetősen keskeny cölöphídon bonyolódik le. Baldigara tervei nyomán épülnek meg a vár mélyében a több szintre kiterjedő boltozatos helyiségek: a kazamaták, a kaszermák (kaszárnyahelyiségek), az aknafigyelő és összekötő folyosóhálózat. Baldigara pompás terve nem maradéktalanul valósul meg, mert az egyébként meglehetősein jól védelmezhető nyugati, a város felé tekintő oldalon a három nagy füles bástya anyagiak híján már nem épülhet meg. Végül is a horribilis építési költség és munka árán Eger vára 1596ban a korszerű várharcászat követelményeit meglehetősen jól kielégíti, s az ország egyik legjobban kiépített végvárának tartják. Baldigara véleménye szerint a tervei nyomán kiépült vár 50-60 ezer főnyi támadó ostromlónak is ellenállhat. A korszerű füles-bástyák ostrománál az ellenség 10 ezer embert is veszíthet.

56 A vár védelmi szempontból legkritikusabb része az Álmagyar hegy oldalában fekvő külső vár, mivel a közvetlenül környező közeli